A Magyar Főváros különleges helyzetű és különleges táji adottságokkal rendelkező település. A tökéletesen átgondolt szerkezetű téglány alakú római castrumok derékszögű úthálózatát derékszögben metsző két főút: a CARDO és DECOMANUS osztotta négy részre és határozta meg. A kettő kereszteződésénél volt a FORUM. Ezen kasztrumokat lehetőleg sík vidékre telepítették Budapest esetében a cardo a Duna, és a decumanus a Kossuth Lajos utca Rákóczi út, de esetünkben a különlegesen kedvező táji adottság, talán véletlenül, de lehet, hogy részben tudatosan, számtalan tényező összegeződéseként a cardotól keletre fekvő rész egy hatalmas amfiteátrum-szerű sík lap, a Nagy Alföld kissé hullámzó széle, míg a nyugatra fekvő rész egy szinte függőleges sziklafallal elváló hegykoszorú által övezett dunántúli terület.
A város történeti fejlődése során a keleti bal part, a pesti Duna part kiépülése mindig meghatározó volt, karakteresen jellemző a város hangulatára és arculatára:
– a hajdani Raktér, melyet földszintes vagy egyemeletes szerény polgári házak határoltak
– az elegáns klasszicista Duna part,
– a még elegánsabb, sokszor hivalkodó eklektikus Duna-korzó, meghosszabbodva északra az Országházzal, és délre a Fővámházzal, a korszerű Közraktárakkal és az Elevátorházzal, majd
– a modern főváros Új-lipótvárosi kiépülése, stb.
Szemmel láthatóan a város a cardo = Duna part mentén északi és déli irányban fejlődik: északon a „Marina-part” most épülő lakónegyedei, megszaggatva a volt FOKA öböl vízi lehetőségeivel, délre a Soroksári út menti új beépítés: a kétes értékű házsorával, az új Nemzeti Színház által „uralva”.
Sajnos az új szakaszoknál hiányzik történelmi részek méltóságos és pöffeszkedésében is klasszikus kiépítése. Az Új-lipótváros kivételével az új épületek enyhén szólva vegyesek. Fontos lenne, hogy az Árpád-hídtól a Lágymányosi hídig terjedő újonnan megjelenő „belvárosi” szakasznak tervezési területünk építészetileg meghatározó jelentős elemévé váljon!
Építészeti elgondolásunk lényege: hogy e meghatározó Duna parti területen egységes kompozíciót képező, két páros karakteresen mai, puha transzparens forma jelenjen meg, a mögötte lévő, szerencsére jó arányú és jól funkcionáló, katonásan, de szép rendben sorakozó lakóház-együttes előtt.
A megadott terület a Duna part, a Latorca utca, Népfürdő utca és Dráva utca által határolt rész. A KSZV által meghatározott beépítési lehetőség 3+1 telek. Utóbbi egyelőre nem képezi a „Befektetés” tárgyát, de építészeti és városképi vonatkozásban a koncepció része. Az említett telkek a területet átszelő két Dunára lefutó utca, a Viza és Révész utcához ízesülnek.
Koncepciónk lényege tehát e két utcára szervezett két lágy formájú páros tömb, melyek a Dráva és Latorca utca közötti lényegében vízszintes parkosított alapsíkon állnak. A terület közepén a mögötte lévő lakóházas beépítésből következő gyalogtengely fut ki a folyóra, melynek végén az újonnan kiépítendő rakpart fölé nyúló tányérszerű konzolon egy „VIZA” foglal helyet, mint kilátó-presszó. A két 25 m párkánymagasságú épületegység, és a terület hajdani funkcióját és jellegét megadó hal-embléma jelenti az új városképi és építészeti együttest.
Az épületek kialakítása: Mindkét együttes egy kb. 10,0 m traktusmélységű ívesen körülhajlított földszint+galéria szint+6 emeletes két szint visszalépő „penthouse” szintből álló építmény, melyeket K NY-i irányban átmetsz a két utca, és amelyekben É-D-i irányban egy üvegezett belső „public space” helyezkedik el.
Az épülettraktusok beépített területe a telekterület 40 %-a, a „public space”-ké +20 %.
Az épületegyüttesek funkciója:
– A FÖLDSZINT ÉS GALÉRIA-SZINTEKEN az épületek előcsarnokai, üzleti, szórakoztató és vendéglátó zónák helyezkednek el, kívülről a körülvevő utcákról, illetve a parkból megközelíthetően, – belülről pedig kapcsolódva a belső közösségi térhez, tetszőlegesen „átfolyva”, „benyomulva” abba. E területek TELJES EGÉSZÉBEN KÖZÖSSÉGI CÉLOKAT szolgálnak, tehát a városlakosok által bejárhatók. Ez összesen 10 500 m2 üzletet és 2 650 m2 fedett közteret eredményez.
Véleményünk szerint fontos, hogy a Népfürdő utca keleti oldalán elhelyezkedő nagyszámú lakások és üzemek, vállalatok emberei közösségi és sport-szabadidő funkciókat itt, a „kies” Duna parton találják meg, háttérben a Sziget és a Budai hegyek karéja látványával. Az épületegyütteseket a Viza- és Révész utcák zsákszerű vége metszi át, kifutva egy kettős konzolos terasszal a folyó fölé, melyek célja a vizuális és effektív kapcsolat a Dunával: az északi teraszhoz egy úszó csónakkikötő, a délihez pedig egy hajóállomás kapcsolódhat. Ezen átmetszésekben lehet lehajtani az épületek telkeit és az utcarészek területeit is teljes egészében elfoglaló 3 szintes mélygarázsokba (parkoló-házakba), melyek kb. 1500 személygépkocsi elhelyezésére elégségesek.
– A VIZA-ÉSZAKI ÉPÜLETBEN (tervezési határon kívüli északi épület) az emeleteken iroda szintek kialakítására gondoltunk, mindegyikhez egy, a patkó belsejében lévő kerek tárgyaló csatlakozik, a tetőszinten pedig egy változtatható funkciójú és beosztású nagy konferenciaterem.
– A VIZA-DÉLI ÉPÜLETBEN (25666/15 hrsz telken álló épület és park) az I.- III. szinten *****-os szálló van, a szobák erkélyesek és zömmel a tájra néznek, néhány belső a dunai traktus kinyíló formája miatt a „public space”-en keresztül. Szobaszám 102 db.
A IV. VI. szinten apartmanok vannak, hasonló elhelyezkedésben 93 db., a tetőemeleten pedig galériás – 2 szintes apartmanok 29 db, hatalmas tájra nyíló teraszokkal.
Az I. VI. emeleten körül 1,50 m széles erkélyek vannak a szobák előtt, szélvédő illetve árnyékoló, szabályozható üvegköpennyel ellátva. Kivételt képeznek az irodai homlokzatok és a Népfürdő utcai homlokzat belső része, ahol az erkélysorok helyett külső (az épülettől eltartott) leárnyékoló és zajvédő üveg függönyfal készülne.
– A RÉVÉSZ-ÉSZAKI ÉPÜLET (25666/13 hrsz. telken álló épület és park) alsó szintjein a közösségi tereken kívül többszintes rendezvény-központ helyezkedik el, fölötte az előbbi épülethez hasonlóan szálloda-résszel. Szobaszám 96 db, apartmanok 87 db galériás – 2 szintes apartmanok 28 db
– A RÉVÉSZ.DÉLI ÉPÜLET (25666/10 hrsz. telken álló épület és park) kelet dél és nyugati irányba tájolt erkélyes illetve teraszos apartmanokat 108 db tartalmaz az I. VI. emeleteken: az épület déli oldala kissé teraszház-szerűen visszalépcsőzik a park felé. A tetőemeleten egy körkilátású luxus-étterem található, melyből valóban az egész budapesti Duna part = a cardo érzékelhető!
A két nagyobb szállodaépület főbejárata előtetővel a Népfürdő utcáról nyílik, de természetesen a Viza-, illetve Révész utcából is ajtósorok vezetnek be a fedett közösségi térbe.
A terület megközelítése:
Mivel ezen együttes a Főváros észak-déli főutcájának bal partján fekszik, forgalmi csatlakozása gépkocsival és villamossal a város bármely pontjához kiváló, (a 2-es vonal meghosszabbítása tervbe van véve), valamint a remélhetőleg megújuló Dunai kishajó-forgalom segítségével. (A II. Világháborúig a budapesti folyószakaszon un. „propellerek” jártak, hosszirányba és sűrűn keresztbe is a folyón!) Tervünkön ábrázoltuk a Dráva utca folytatásában a Margit szigetre átvezető gyaloghidat, hogy Toldi Miklósnak ne csolnakon kelljen áteveznie küzdelme színhelyére.
A környezet, az „alapsík” kialakítása (lásd részletesebben a kertészeti fejezetben!)
– A rakpart természetesen az Árpád-hídig tovább építendő. Fölső mellvédje (105,30 árvízszint) mögött 5,0 m széles korzó sétány és kerékpár út helyezkedik el fasorral.
– A Népfürdő utcai oldal felől a parkot raszteres rendben ültetett alacsony erdősáv védi, melynek folyó felőli széle az épületek és a funkció hajlásait, hullámait követi. Az út felé a fák között kerítés helyezkedik el.
A két épülettömb közötti hatalmas négyzet alakú díszmedencében tükröződik a tömbök enyhén egymás felé dűlő homlokzata. (Ez az egymásra dőlés és a középen magasló kabalisztikus viza foglalja egységbe az új épületegyüttest!). A vízfelület közepén raszteres rendben vízsugarak törnek föl, melyek érzékelő-rendszer révén csökkenő magasságúak, ha valaki a gyalogtengelyt képező pallójárdán áthalad közöttük. A vízsugarak csobogását bizonyos napszakokban Respighy: Róma kútjai” dallama kíséri, esténként pedig a dallamot és a vízsugarak magasságát követő fényorgona is működik.
A NAGY VIZA pedig méltósággal magaslik teraszos talapzatán, úgy is mint kapcsolat ezen hely, és e táj ősi létéhez, amikor a vizák csapatostul úsztak föl a Fekete-tengerből e szigetektől szabdalt folyószakaszra, hogy beteljesítsék természettől megkövetelt hivatásukat!
Virág Csaba