KÁLVIN CENTER Irodaház
Budapest VIII, 1997-2003

MEGBÍZÓ

Kálvin Center Kft.

ÉPÍTÉSZ

Tervező: Virág Csaba és ZHJ Építésziroda Kft.
Virág Csaba és Fehér Zoltán

SZAKTERVEZŐK

Munkatársak: Göcsei Sándor
Statikus: CAEC Kft.
Épületgépész: TEVIM Kft.
Elektromos: ArtVILL Kft.
Tűzvédelem: Venczel Sándor, Horváth István
Akusztikus: Dr. Karsai Elekné

KIVITELEZŐ

Swietelsky Kft.

FÁZISOK

Vázlattervek:1997-1998
Elvi építési engedély: 1998
Építési engedély: 1999
Módosított építési engedélyek: 2000-2001
Kivitelezés: 2001-2003

BRUTTÓ TERÜLET

13 000 m2

A városszerkezeti probléma alapvetően az, hogy a Kálvin-tér, egykor Széna tér, mint városkapu előtti térség külső konkáv térfala, (melyből a külső városrészek illetve települések felé a sugárutak szétfutnak), és a Múzeumkert historizálóan szabályos quadratikus tere eleve kissé egymásba metsződött. Fokozta a problémát, hogy a háború alatt elpusztult két saroképület hiánya miatt a forgalmi szükségszerűség „elrágta” ezen telkeket, főleg a 12.-13. számút. Az az építészeti véleményünk, hogy e három foghíj telket úgy kellene visszaépíteni, hogy a térfal ezen szakasza
– újra fölvegye konkáv formáját, és
– egyben a két említettem térség között határozott csuklópontot képezzen.
A konkáv térfal kialakításának a 12-13 sz. telek formája ellenszegülni látszik, mivel a forgalmi nyomvonal határozott íves lekerekítése miatt az eddig kialakult szabályozási vonalak és épület (kon)figurációk konvex jellegűek.
Mindezekre tekintettel az a javaslatunk, hogy az Üllői út és a Múzeum utca közti térfal szakaszt, (mely valójában jelenleg 3 telek)
– három nagyméretű, tompán csillogó üveghasáb képezze,
– melyek speciális formájuknál fogva,
– egy konkáv térplasztikai egységet alkothatnak!
A térfal e szakaszának magassági kérdései: kézenfekvő, hogy e kérdésre kétféle válasz adható:
– az Üllői út és Baross utca, valamint a Baross utca és Múzeum utca közötti tömbök átlagos magasságának, a 20-21-23 m-es párkány magasságnak a körülvezetése e telektömbök Kálvin tér felőli oldalán is;
– e két telektömb végházainál felvenni a volt Gazdák (most ÁB Aegon) Biztosító épület és a Korona szálló 30-36 m-es tömegmagasságát, beletörődve abba, hogy a teljes térfalat tekintve itt XVII századi, XVIII századi és jelen század elejei beépítések jelennek meg, ki ki a maga jellemző magasságával és stílusával. Mi az utóbbi megoldást javasoljuk választani,
– mert a Múzeum körút sarkán hajdan álló Ybl által tervezett „Pesti Hazai Első Takarékpénztár” épület is ezt a megoldást választotta;
– mert e fölmagasodó térfal jelzi a tér új beépítését és kihangsúlyozza az általunk fontosnak ítélt tércsukló kialakulását a Múzeumkert felé,
– mert e telkek valamennyire is gazdaságosan így építhetők be, és
– mert elhelyezett 3 hatalmas dolmen-szerű épület kubusunk így szép (vö. „A szépség is egy funkció!” Max Bill)
Fontos kérdés a Múzeum u. 3 sz. épület kezelése, mivel a Magyar Nemzeti Múzeumot körülvevő térfalak a városképileg védett kategóriába tartoznak, ezért az épület homlokzatát megtartjuk. Sajnos az épület rendkívül elhanyagolt állapotban van. Homlokzatának vakolat-architektúráját megőrizzük, felújítjuk, kiegészítve a lehullott, meglazult falelemekkel. A leromlott állagú födémeket lebontjuk és az eredeti arányrendszernek megfelelően újraépítjük. A Kálvin tér 11. szám alatti és a 12-13. számú tömb Múzeum utca felé eső dolmenje reprezentatív, kettős üveg homlokzati burkolatot kap, amely belső függönyfalból és külső üveghéjból áll. A tércsukló Kálvin tér felőli külső üveghéja a Múzeum utca felé fordulva filigrán térrácsba vált át. Az épület alapvetően két különálló hasábként jelenik meg: a 12 sz. a Baross utcai, míg a 13 sz. tömb a Múzeum utcai oldalon helyezkedik el, mindkét tömbben a court d’honneur-höz kapcsolódóan lift, lépcsőblokkal.
– Az 1-8. emeleten irodai fölhasználásra számítunk, a két tömböt összekötő hidazat lehetővé teszi a szintek külön-külön, illetve kisebb egységekben történő el-, kiadását, illetve az egész épület közös, vagy részben összefüggő használatát.
– A földszinten a két tömb közötti rész a „public space”-ként is működő foyer, szintén az egész épületre kiterjedő közös, illetve tömbökre tagozódott használatát lehetővé téve. A földszint diszponibilis területei üzlet, bank, kávéház, a foyer galériái presszó, bár, vagy iroda céljára hasznosíthatók.
– A mélygarázs: Mivel a kelenföldi esetleges új metróvonal állomása az épület alatt helyezkedik el, az épület alapozása ennek függvényében 15 m mély résfalakkal készül. Ez lehetővé teszi 4-5 mélygarázs szint létesítését.
A be- és kihajtás egy kettős rámpán a Múzeum utca felől történik és e rámpa az épület súlypontjában vezet le a mélyszintre, míg a további szintek félszinteltolásos rendszerrel működnek.    Virág Csaba