A Főváros – Középtávú Városfejlesztési Programjának elhatározása alapján – elindította a pesti városmag: Budapest Szíve komplex közterület-rehabilitációs programjának projektté fejlesztését. Az ötletpályázat eredményeinek figyelembevételével Budapest Főváros Önkormányzata 2007–ben elindította a történeti városmag komplex közterület-rehabilitációs programját Budapest Szíve Program címmel. A program átfogó célja a Belváros élhetőségének radikális javítása, népességmegtartó-képességének erősítése, sokoldalú szolgáltató, kereskedelmi, központi szerepének megőrzése és továbbfejlesztése, valamint a turisztikai vonzerejéből származó társadalmi haszon növelése. A Budapest Szíve Program célul tűzte ki a Belváros közterületeinek, utcáinak és tereinek rendszerbeszervezett megújítását, ezen belül különösen a közterületek sokoldalú hasznosíthatósága feltételeinek megteremtését, a környezet állapotának általános javítását, a gyalogosdominancia és a közösségi közlekedés előnyben részesítésével.
A Budapest Szíve programban szerepel a Városháza tömbjét is érintő szerkezeti jelentőségű közterületek megújulása, a Károly körút, József Attila utca és a Kossuth Lajos utca, főutca karakterének helyreállítása. A Belváros kapujaként szolgáló téregyüttesek magas igényszintű megújítása, (Fővám tér-Kálvin tér, Deák tér-Erzsébet tér- Városház tér), Roosevelt tér – Szent István tér, és Március 15. tér-Ferenciek tere forgalom-mentesítése, burkolataik és zöldfelületeik rehabilitációja, a szétszabdalt terek egységének helyreállítása, városkép-alakító kapuszerepük hangsúlyos megjelenítése.
Intim és nagyvárosias terekkel tagolt új Belváros-tengely, elegáns vegyes-forgalmú üzletutca kialakítása a Kecskeméti utca – Egyetem tér – Károlyi Mihály utca – Ferenciek tere – Petőfi Sándor utca – Szervita tér – Bécsi utca – Erzsébet tér nyomvonal mentén, a szomszédos kerületek vegyes forgalmú (fő)utcáihoz (Ráday utca illetve Baross utca, Reviczky utca) csatlakozva. A telek négy oldalról közterület(ek) által határolt önálló tömb. A terület régészeti, műemléki, iparművészeti védettség alatt áll, a Városháza épülete műemlék. A telken jelenleg a Városháza műemlék épülete, a Merlin Színház és a Tűzoltóság épülete áll, a Károly körút felől ideiglenes létesítmények és zöldfelületek találhatók.
ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET, MŰEMLÉKVÉDELEM
A mai Központi Városháza a töröktől felszabaduló Pest – a mai Belváros – első nagyszabású építkezése, mindmáig legnagyobb épülete. Invalidus-háznak épült, majd kaszárnyaként funkcionált, végül már több mint száz éve a fővárosi adminisztrációt szolgálja. Az épület legfontosabb fővárosi barokk műemlékeink egyike. A 18. század első fele bécsi építőművészetének emléke, mely az ott divatos francia és olasz hatásokat is magán viseli. Ez utóbbiból adódik a klasszicizáló későbarokk felé mutató jellege. Anton Erhard Martinelli építész képességei alapján a legjelentősebb bécsi mesterek munkáinak ismeretében időálló épületet emelt. Az Invalidus-palota éppen klasszicizáló karaktere, valamint hatalmas mérete és használhatósága miatt, túlélte az építészeti stílusok változását.
AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA
Négy utca határolta, négyszög alaprajzú, keresztszárnyas, zömében háromemeletes épületkomplexum, barokk és ehhez igazodó neobarokk homlokzati architektúrával. 190 m hosszú, 47 tengelyes Városház utcai homlokzatát 5 rizalit tagolja. Az öttengelyes középrizalit kicsit erősebb kiülésű. A négytengelyes sarokrizalitok és az ugyancsak négytengelyes közöttes rizalitok enyhén ülnek a homloksík elé. A lábazatnak is felfogható földszinti rész felett övpárkány húzódik, a homlokzatot teljes főpárkány koronázza. A középső rizalit tengelyében lévő, egykor a templomba vezető bejáratot két toszkán oszlop és timpanon keretezi, rajta a Háború és Béke allegorikus szobrával, köztük Atlasz figurájával. A középső és a köztes rizalitok tengelyében háromtengelyes kapuk nyílnak. A pilaszterekkel tagolt három, keret nélküli bejárat közül a kétoldali mellékbejárat sima zárókővel vízszintes, a szélesebb középső magasabb, félköríves záródású. Az íves szupraportát császári (VI. Károly) monogramos kovácsoltvasrács díszíti. A bejárati kapuk felett az övpárkányon balusztrád húzódik, hadieszközök szoborcsoportjaival. A földszinti ablakok – hasonlóan a II. és III. emelet ablakaihoz – sima keretezésűek, a rizalitokon lévők szemöldökpárkánnyal díszítettek és a pinceablakokkal összekapcsoltak. A rizalitok második emeleti ablakai fölött törtvonalú szemöldökpárkány. Az övpárkány feletti falszakaszt a koronázópárkányig felfutó toszkán lizénák és falisávok váltakozó rendje tagolja: a lizénák a rizalitokat, a falisávok az alapsíkot díszítik. A három középső rizalitot a koronázópárkány feletti attika hangsúlyozza, az épület szimmetriatengelyében az egykori templom barokk sisakkal lezárt tornya áll. A középső attikán lévő felirat az alapításra vonatkozik. A főhomlokzati barokk architektúra öttengelyes szélességgel az oldalhomlokzatokon is megjelenik, a többi rész neobarokk stílusú. A bejárati kapuk csehsüveg boltozatokkal fedett, háromhajós előcsarnokba vezetnek, melyek árkádos, keresztboltozatos folyosókba torkollnak. Az épületszárnyak teljes hosszán végigfutó folyosóról nyílnak a hivatali helyiségek. Az emeleti folyosók is boltozottak. A két ötkarú főlépcsőház nyolc orsópilléren, az egykori templomszárny háromkarú lépcsőháza négyen nyugszik. Az épület szélső udvarait kétemeletes jellegtelen pavilon osztja meg.
RÉGÉSZETI ADOTTSÁGOK
A tervezési területen halad át és a telket két részre tagolja a középkori Városfal maradványa. A Városfal és környezete régészeti feltárása 1996-ban megtörtént, a feltárás eredményeit régészeti tanulmány foglalja össze. A középkori városfalon túl a terület észak-nyugati részén található az egykori johannita ispotályos lovagok Szt. Miklós temploma (a törökök mecsetté alakítottak át) épület maradványai, amelyeknek feltárása a korábbi építkezések kapcsán nem történt meg.
ÉPÜLETEK
A Városháza épülete – az egykori Invalidus Palota – a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása. A jelenlegi két udvaros, keresztszárnyas épület az eredeti Martinelli-féle beépítési koncepció befejezetlenül maradt állapotát tükrözi. A Városháza épület – közel négyzet alaprajzú telken – három oldalon utcavonalon áll, zártsorú, keretes beépítésű. Az épület zömében három-, kis részben négyemeletes, részben alápincézett. A Városháza épületében Budapest Főváros Önkormányzata működik. A Főpolgármesteri Hivatal irodái mellett itt kaptak elhelyezést a Fővárosi Közgyűlés bizottságai, tanácsnokai és a pártfrakciók irodái is. A Főpolgármesteri Hivatal területeit a főpolgármesteri és -helyettesi, a főjegyzői és aljegyzői irodák továbbá az ügyosztályok irodái és egyéb helyiségei – ügyfélszolgálat, nyomda, raktárak, műhelyek, stb. – alkotják.
ZÖLDFELÜLETI ADOTTSÁGOK
A területen a zöldfelületi egységek megjelenése szigetszerű. Annak ellenére, hogy az Erzsébet tér és a Deák tér, valamint a Városháza park tulajdonképpen egy ívre szerveződik, városszerkezeti megjelenésük jelenleg nem sugallja funkcionális kapcsolatukat. Funkcionális szempontból a Városháza két belső díszudvarától eltekintve a zöldfelületek elsősorban agóra funkciót töltenek be. Találkozóhelyek, és egyben rövid városi pihenés helyszínei, ugyanakkor nagy az átközlekedési használat. Jellemző, hogy a zöldfelületi egységek az elmúlt 10 évben felújításra, ill. az Erzsébet tér esetében kialakításra – kerültek. A Városháza park kialakítása a Károly körút menti pavilonsor bontásakor, ideiglenes jelleggel történt meg.
ÉPÍTMÉNY MEGKÖZELÍTÉSE
Az épületkomplexum a telket négy oldalról határoló, már korábban említett utcák mindegyikéről megközelíthető. A gyalogos, gépjárműves (személy, teher, autóbusz, tűzoltó) megközelítések szeparáltak. A tervezett épület (a meglévő műemléki átalakítás és a hozzáépítés után) kielégíti az akadálymentes használat, babkocsis megközelítés kritériumait minden gyalogos és gépjárműves bejárati pontról. Gyalogos megközelítés határoló utcák mindegyikéről, valamint a pinceszinti metró aluljáró bekötésből egyaránt biztosított. Az épület főbejárata a Károly körúti szárny és a kulturális szárny saroktengelyében található. Innen nyílik direkt bejárat a Városháza Átriumba, onnan pedig a Városháza Fórum fedett/nyitott udvarára. További személybejáratok a Városháza épület minden szárnyában találhatóak mind közvetlen, mind a telek átjárhatósága biztosítására. A gépjárművel történő megközelítés az alábbi pontokról lehetséges: Károly körút páros és páratlan oldalán a pincei mélygarázsba vezető rámpák személygépjárművek, árufeltöltés és buszos megközelítéshez. Gerlóczy utcai parkoló rámpa lejárat a Városházi dolgozók számára.
AZ ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSE A VÁROSI TÉRBEN, URBÁNUS KONCEPCIÓ
A Városháza Fórum szellemi kapu; kultúrális fórum, előadások, beszélgetések, koncertek, politikai viták színtere, egy olyan 24 órás gépezet, ahol a különböző programokon túl mindennapos hivatali ügyek intézése, a vásárlás, színes utcai élet is folyik és mindez ugyanabban a nyitott, átlátható térben, mely szükség esetén részenként leválasztható, majd újra összenyitható. Másfelől a Városháza Fórum kapu, átjáró a Főváros közigazgatása és a lakosság között is; az épületegyüttes funkcionális kialakításával, térstruktúrájával és architectúrájával egyaránt azt kell sugallja, hogy a Hivatal az itt lakók szolgálatában áll. A fizikai kapuk utcák, átjárók, udvarok, közterek formájában jelennek meg és a „kint” és „bent” határának elmosásával, a klasszikus fórumok megidézésével becsalogat, de egyidejűleg át is enged, folytatva a város szövetének sodrását. A Városháza Fórum (a megújult Gödörrel és a jelenleg nem igazán funkcionáló Madách térrel szoros szimbiózisban) arra hivatott, hogy megadja azt a kezdő lökést, mely helyreállítja a Belváros működését és hozzásegít a hely identitásának újbóli létrejöttéhez. Tervünkkel olyan környezetet kívántunk létrehozni, amely átalakítja és – mind kulturálisan mind pedig gazdaságilag – konszolidálja a Belváros rendszerváltás óta hanyatló imázsát és történeti asszociációkra építve egy erőteljes, jól azonosítható és a jövőre irányuló identitást ad a Belváros szívének. Az alábbi főbb célokat tartottuk szem előtt az urbanisztikai koncepció kialakításánál: az eddig Váci utca-orientált Belváros „átfordítása”, jelenlegi „egyutcás” jelleg hálózattá szervezésével a Duna megközelítésének, és ezzel a városnak a folyó felé való fokozott megnyitásának elősegítésével. A belváros gravitációs pontjának a Városháza Fórumba való helyezése, a főváros „új főterének” megteremtése. Különböző (vegyes) használatokkal és sűrű programokkal, egy új negyed, egy 24 órás aktivitási zóna létrehozása, amely amellett, hogy önálló turista desztinációvá is válik áthidalja a kitáguló belváros két féltekéje közötti „árkot”, a Körutat és kisugárzásával revitalizálja a környező városszövetet.A még mindig túlnyomóan rezidenciális jelleg kulturális, szórakoztatási, kereskedelmi és üzleti negyeddé való fokozatos átalakulásának elősegítése. A „Budapest szíve” program ajánlásainak figyelembe vétele és integrálása (különös tekintettel a már a tervezés és engedélyezés fázisában tartó „Főutca program”-ra). A városi szövet kitüntetett pontjait, kellemes tereit összekötő térháló (gyalogos és forgalmi pályák / ösvények) létrehozása és igy a Városháza Fórum a szélesebb értelemben levő vársoszövetbe való beillesztése oly módon, „mintha mindig is itt lett volna”. A fenti célok eléréséhez szükségesnek láttuk a közlekedési hálózat keresztbefordítását, így a 90 fokkal átfordított, a történelmi gyalogos tengelyeknek egyébiránt megfelelő passzázsrendszer közelebb hozza és a város szövetéhez kapcsolja a Főváros legfőbb nevezetességét, a Dunát. Az új Városháza Fórum épülete ezt a kelet-nyugati irányú átjárhatóságot nagyban elősegíti; a földszinttel összekötött régi-új középső barokk loggiák és kapualjak, az átjárhatóvá tett Hild oszlopcsarnok és további passzázsok mind-mind új áttörést jelentenek a Duna felé. Ez az áttörés azonban nem csak a Duna irányában igaz, az épület ugyanúgy átjárható észak-déli irányban a Semmeleweis utca folytatásában, egészen a Bárczy utcáig. Külön említést érdemel a Városháza Fórum megközelítése a metróból: szándékunk az volt, hogy a metrófeljárók nyitottabb, napfényesebb mivoltával vonzóbbá tegyük a Városházára való érkezést. A metróból érkező szint – felidézve a fennmaradó városfal történeti szintjét – láthatóvá teszi a várostörténeti rétegek egymásra épülését, a múlt és a jövő egyenrangú rétegződését és nem utólsósorban a középkori városfal méltó, emberközeli bemutatását. A Városháza Fórum kialakításánál különösen kritikus pont a Károly körút felé néző homlokzat. Itt – teljes mértékben azonosulva a „Budapest Szive” program ajánlásaival – olyan homlokzati kialakításra teszünk javaslatot ami egyfelől szigorúan betartja a Gerlóczy utca – Károly körút építési vonalát és egyértelmű térfalat képez a Kiskörút felé, másfelől olyan átjárható, transzparens lezárást képez ami összekapcsolja a Városháza Fórumot a Madách térrel és megengedi a körúti gyalogos mozgások bevezetését a tömb belsejébe. A térfal kialakítása észak felé fokozatosan fellazul, igy a Deák téri templom továbbra is teljes szépségében tud a körút felé kitárulkozni. A tervünkben nagy szerepet szántunk a köztereknek, mint erőteljes városépítészeti és közösségalkotó elemeknek. Értékválasztásunk középpontjában nem valamely visszatekintő, nosztalgikus idea vezetett hanem a jelenlegi és jövőbeli igények kielégítése, sőt a használat stimulálása, a büszkeség és identitás növelése. Ezeknek a tereknek, mint a „város nappalijának” kialakítása, berendezése meghatározó a Belváros használhatósága, élhetősége, vonzereje szempontjából. Tereinket dinamikus használatra (időbeni kihasználás, multifunkcionalitás) tervezzük, hiszen ezek azok a helyek, ahol a város interakciói lezajlanak, a tér együtt él, lüktet a várossal, a város életével. A téralakítás során két megközelítéssel éltünk: egyrészt építészeti megközelítéssel, azaz a tereket mint a házak közötti űrt, látvány és hangulathatások mentén formáljuk, az áramlások hangsúlyozásával, a homlokzati struktúra több síkon való megjelenítésével, másrészt pedig a teret mint különböző várostörténeti síkokban jelen lévő felszínt használjuk, alakítjuk. Tervünkben négy tér került kialakításra, melyek pozíciójukkal, hangulatukkal ugyan elválnak egymástól, mégis egymással szabadon kombinálhatók, egymással szoros interakcióban vannak. A Körúton a Deák tér irányából a Városháza Főtérre érkezünk, mely egy kétszintes tér, rámpákkal, lépcsőkkel, teraszokkal, a Városháza “tornyával” és órájával, igazi találkozási pont kávézókkal, többszintes eseménytérrel. Értelemszerűen a turisztikai és városi információs szolgáltatások is ehhez a térhez kapcsolódnak. A Városháza Főteret a földszinten transzparens, teljesen átnyitható Kultúrális tömb választja el, köti össze a következő térrel, a Városháza Fórummal. Ez a tér, funkcióját tekintve hasonlatos a Főtérhez, azonban ha szükséges, lezárható horizontális és vertikális értelemben is, lehetőséget adva ellenőrzési pontok kialakítására. A tér alkalmas fedett terű események lebonyolítására is (rossz időjárás esetén illetve zajhatások kiküszöbölése végett). A Városháza Fórumból a Duna felé haladva a Városháza Kertbe érkezünk, mely szándékunk szerint a projekt legcsöndesebb, legintimebb része, visszaidézve a barokk kert rendezett, zöld hangulatát. Funkciójavaslatunk szerint a városháza és kiadható irodák övezik, a földszintjén publikus funkciókkal, melyek mind a kert felé, mind pedig a Kammermayer tér felé nyitnak. A Városháza Passzázs a Városháza Főterét köti össze a Városház utcával, üzletekkel, éttermekkel, némiképp a mostani Liszt Ferenc térhez hasonlatos lüktető élettel, egyben megkönnyítve a Duna felé irányuló gyalogos forgalomat.
ÉPÍTÉSZET
A Városháza Fórum épületegyüttese a kiírásban meghatározott funkciók befogadásán túl jelképes értékkel bír: egy világváros újjászületését hivatott szimbolizálni és annak új központjaként szolgálni. Így fontos, hogy az építészeti gondolat egyfajta „időtlen” megközelítés legyen; úgy gondoljuk, tervünkben nem az egyes épületek tömegeinek a megformálása, hanem sokkal inkább az általuk meghatározott térarányok, és az ezekből létrejött térrendszer az, ami maradandó. A ház stiláris értelemben lokális örökségből, kontextusból származó reakcióként globális eszköztárral kíván kisugárzó hatású, újszerű tér-képző elemmé válni. Míg a Károly körúti homlokzaton megjelenő absztrahált épület a történelmi építészet magasztosságát és eleganciáját idézi fel, az új épület, a zárt, klasszikus tömb kontrasztjaként nem egy szoborszerű épülettömeg, hanem nyitott, átjárható, szabad-áramlású, változó fény-árnyék hatású térstruktúrák hálózata. Úgy határozza meg a tereket, hogy közben átjárható marad. Stílusában pozitívan viszonyul a historikushoz és átmenetet képez a régi és az új építészeti formanyelv között.
Az épület alapelvként nyitott, transzparens és átjárható. Ez a megközelítés egyfelől az urbanisztikai célok eléréséhez kulcsfontosságú, de éppoly fontos a szimbolikus jelentősége is. Tervünkben a Városháza Fórum Károly körúti transzparens épülete a Fővárosi Önkormányzat számára úgy biztosítja a reprezentatív környezetet, hogy ez az ott ügyeit intéző lakosság számára az új, XXI. századi szolgáltató városházát szimbólikus és konkrét formában is megjeleníti. A funkciók három, a Károly kötútra merőleges tengely – Városháza, Kultúra és Kereskedelem-Szolgáltatás – mentén szervezettek, megfelevén a Budapest Szíve Program és a Fővárosi Önkormányzat stratégiai terveiben rögzített irányelveknek. Tervünk így az épület minden funkcionális eleméhez közvetlen hozzáférést ad a Károly körútról, mint gyalogos tengelyről. A számos földszinti átjárási lehetőség megnyitja mind a két barokk udvart – Városháza Kert és Városháza Passzázs – mind pedig a két új udvart – Városháza Főtér és Városháza Fórum. A fő irányelvünk a földszinti terek minél nagyobb fokú megnyitása, és a központi, Károly körútra merőleges épületszárny – amely egyfajta kultúrális/közösségi centrumként funkcionál – projekt „agyaként” való kezelése. Ez a tömb foglalja magában a kultúrális funkciókat; a földszinten a Turisztikai és Városi Információs Központot, az emeleti szinteken az igazgatási épülethez közelebbi részén a Kulturális Konferencia Központ, a másik felén pedig a mint többcélú rendezvénytermet. A rendezvényterem előterei mint kiállító terek és galériák üzemelnek, kapcsolódva a régi épületben lévő Díszterem galéria szintjeihez. Az 5. emeleten az épület nagyszabású tetőszerkezete alatt a rendezvényterekhez kapcsolódóan társasági teret alakítottunk ki az előcsarnok fölé nyúló fedett tetőterasszal. A kulturális szárny a régi épületben lévő, helyreállított földszinti Díszterem, a Színház előtereihez kapcsolódik, illetve külön bejárattal is rendelkezik a Városház utcából. A városházi irodák a az épülettömb déli, Gerlóczy utca sávjába kerülnek. A Károly körút mentén a Deák tértől érkezve a Fórum előcsarnoka adja a bejáratát jobbról a Kultúrális Fórumnak, balról pedig a Központi ügyfélszolgálatnak. Az új épületben elhelyezett irodák, világos, átlátható, flexibilis és hatékony kialakításukkal egyben jelképezik is a Városháza megújulását. Az irodák egy része azonban – főként amelyek megkívánják a reprezentatívabb kialakítást, mint például a Fővárosi Önkormányzat Vezetése – ugyanakkor a régi épületben maradak, megőrizve a történelmi hangulatot. A két épülettömb egymáshoz szervesen kapcsolódva, egyetlen irodaként funkcionál; a régi épületben helyreállított kerengő törés nélkül fut tovább a hosszfőfalas toldalék szárny belső homlokzatára építve és csatlakozik be a Károly körúti szárnyba. Az északi épülettömb a Városháza Fórum és a Városháza Passzázs térsorára van felfűzve és itt elsősorban a magánszféra fejlesztései kapnak helyet: elegáns üzletek, városi hotel, éttermek és kávézók színes világa ez, ahol a zajos városi élet leginkább áthatja a Városháza eddig zárt, hivatalos hangulatát. A flexibilitás, mint kulcsgondolat, épületen belül és kívül egyaránt megjelenik. Az egyes funkciók arányai az idők során rugalmasan alakulhatnak, mivel a különböző szolgáltatások egyensúlya a közösség igényeinek törvényszerű elmozdulása miatt az idők során minden bizonnyal változni fog. Épületünk térrendszere ezekhez a változásokokhoz képes lesz dinamikusan alkalmazkodni, lehetőséget adva a sokrétű használatra és a megváltozott igenyek esetén hosszútávú tervezésre. Az épületnek nyolc gyalogos és két autós bejárata van. A nyolc gyalogos bejárat közül három a Károly Körútról nyílik: A Károly körút/Deák tér irányából a -1 szinten: Innen várható a legmarkánsabb publikus forgalom, mivel ez a bejárat közvetlen összeköttetésben áll a metró aluljáró szintjével. Innen mozgólépcsővel illetve lifttel lehet feljutni a földszinti fő fogadó átriumba, mely egy elosztótérként is funkcionál; innen juthatunk el a jobbra helyezkedő kulturalis szárnyhoz, az emeletén elhelyezkedő konferencia központhoz, valamint a balra lévő közönségszolgálati funkciókhoz. A Károly körút/Deák tér irányából a földszinten: A földszinten ugyanebből az irányból egy elegáns oszlopcsarnokon keresztül ugyancsak a fogadó átriumba érkezünk. Főtérről illetve Fórum térről A kultúrális szárny két oldalán található bejáratokból. Másik három a Városház utca felől nyílik: Városháza Kert kapujaA Gerlóczy utcához legközelebbi kapu, mely a Városháza Kertbe érkezik elsősorban a Városháza dolgozóinak bejárata, melyen keresztül közelíthetők meg az irodafunkciók. Városháza utcai főkapuA középszárnyba nyíló kapu a bérirodákat szolgálja ki és Díszterembe ebből az irányból is megközelítési lehetőséget ad. Városháza Passzázs kapuja A Városháza Passzázsba nyíló kapu elsődlegesen a Duna irányába áramló gyalogosforgalom áteresztésére szolgál, ennek megfelelően innen közelíthetők meg a földszinti üzletek és éttermek. Ezenkívül a Károly körúttal párhuzamosan még két kapu vezeti át a gyalogos forgalmat az épületen a Bárczy utcától egészen a Gerlóczy utcáig, ebből az irányból is átjárhatóvá téve. Gerlócy utcai kapuEz a bejárat a keresztirányú megnyitása mellett egyben a Városháza funkcóknak is bejáratot ad. A Bárczy utcából nyíló Art Hotel bejárataEz a hotel fő megközelítése, de publikusan is átjárható. A fenti kapukon kívül az észak-déli irányú gyalogosáramlást még a Bárczy utca felől a Városfal vonalában nyíló nyitott passzázzsal is lehetővé tesszük. Autós megközelítések az alábbiak: a Károly Körút alatti rámpa Ez a bejárat szolgálhatja a Körút illetve Károly körút alatt esetlegesen épülő parkolót is. Gerlóczy utca felőlAz autóbehajtóig az utca torkolata kétirányú forgalomra tervezett. Mindkét autós lejárat kétirányú megközelítést tesz lehetővé. A Bárczy utca felől szándékoltan nem adtunk parkolóbejáratot, kiemelve az utca gyalogos fontosságát, és a templom melletti terület forgalomcsillapítását.
AZ EGYES FUNKCIONÁLIS TENGELYEK MŰKÖDÉSÉNEK LEÍRÁSA
KULTURÁLIS, KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK TENGELYE
Az új Városháza épületegyüttes jövőbeli működésének egyik alapkövét valósítja meg a kulturális és közösségépítő funkciókat magában foglaló program- és tércsoport. Tervünkben ezen funkcióknak helyet adó tereket az épület szívében, a volt kápolna teret magában rejtő szárnyban és annak meghosszabbításaként épülő új, középső szárnyban, illetve azok metszéspontjában határoztuk meg. Ez a központi pozíció lehetőséget nyújt minden használó számára megfelelő közlekedési és használati kapcsolatok kialakítására. A városvezetés tagjai, illetve vendégei közvetlenül a színház és a káplona tér előcsarnokaként is működö hallba, galáriákra érkezhet. A városháza ügyosztályokról a városháza előcsarnokán (átrium) keresztülfutó hidak a hivatal dolgozóinak biztosítanak direkt kapcsolatot a konferencia-központhoz. A volt Buváti szárny helyén kialakított első emeleti, nyitott erkély (hotel lounge) a hotel felől nyújt kapcsolatot különféle rendezvényekhez, emellett a színház pihenő teraszaként szolgál kellemesen meleg estéken. A volt kápolnatérben elképzelt többcélú rendezvénytermet mindkét irányból tengelyében bejárhatóvá tettük, így a bérelhető irodákban működő cégeknek való kiadása esetére a teremnek a városház utcai, az irodák főbejáratánál lévő rekonstruált bejárata használható. Az új szárny földszintje akár teljesen, a kápolnatér csatlakozó melléktereinek földszintje a két szélső nyílástengelyen kinyitható, így nagyobb, közösségi rendezvények esetén az udvarok is szervesen kapcsolódnak az épület tereihez. Az épületszárnyakban létrejövő térszövet három szervező eleme a volt kápolna tere, az új, multifunkcionális színházterem és a konferencia-központ nagyterme. Ezek köré fonódó galériák, rampák, teraszok, kisebb termek és helyiségek csoportja izgalmas kompozíciót alkot, amely a földszinten az udvarok felé szabad átjárást biztosít. A kulturális tengely összekapcsolja a múltat és a jövőt, a XVII. századi barokk kápolnától indulva a konferencia nagyterméig, amely egyúttal az új szellemben működő nyitott és demokratikus városházát reprezentálja. A Károly körúti végpont a Városháza előcsarnoka, amely a fórum funkcióit a vároháza új, Károly körúti hivatali szárnyával integrálja, és a közösségi funkciók főbejáratává is válik. E tömb jelképezi Budapest célkitűzéseit, egy nyitott és a mindennapi életbe szervesen kapcsolódó városházát, amely a hivatali és adminisztratív feladatai mellett aktívan részt vállal a közösségépítésben, nevelésben, kulturális és erkölcsi értékek közvetítésében.
VÁROSHÁZA TENGELYE
Az új tengely a Fővárosi Önkormányzat magas színvonalú működésének és nyitottságának kifejezése a városlakók fele. Helyét a Károly körút és Gerlóczy utcai sarokra tervezett új épületben határoztuk meg, innen átnyúlva a régi épületben (2-4 emelet) a Városház utcai szárnyig és a keresztszárny csatlakozó részébe – a kontinuitást hangsúlyozandó – fogadja magába a Fővárosi Önkormányzat tereit. Az épület földszintje a Központi ügyfélszolgálat funkciók összessége, melyek egy jól feltárt, átjárható térbe telepített, nyitott, felxibilis rendszert képeznek. A Központi Ügyfélszolgálat a Károly körútról is jól láthatóan működik. Az új épület emeleti szintjei (1-6. emelet) fogadják a Fővárosi Önkormányzat Ügyosztályait a hozzájuk tartozó kiszolgáló és szociális terekkel együtt. Az épület flexibilitása és az irodaterületek nagy egységei folytán a terek fogadni tudják a folyamatosan változó és szerveződő funkciókat. Szükség esetén nagyterű irodaként is tudnak működni. A tárgyalók csoportosan elhelyezettek.
ÜZLETEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK TENGELYE
A metróból kiáramló látogatók számára már a -1 szinten jelentős mennyiségű üzletet helyeztünk el. Ez a -1 szint azonban nagyban különbözik a máskor megszokott „aluljáró” imázstól; megnyitásai, zöldfelületei miatt valódi térszintként üzemel. További üzletek, éttermek az épületegyüttes földszintjén, az északi térsor mentén találhatóak, így a Károly körút – Deák tér felől a Váci utca – Duna irányába sétálókat folyamatos vizuális stimuláció éri. Úgy véljük, hogy a belső kerületek revitalizációja megkívánja, hogy a Belváros „kivéreztetését” megvalósító üzletközpontok magas színvonalú és kellő számú vásárlót vonzani képes ellensúlyt kapjanak, mely segitségével a környék vissza tudja szerezni a régi fényét.
BÉRIRODÁK
A Bérirodák a a Városház utcai és a Bárczy utcai szárnyban találhatók, azonban ezek szükség esetén opcionálisan felcserélhetőek a Kiskörúti új szárny irodáival. A Városház utcai szárny dongaboltozatos rendszerét megtartottuk és a folyosó felöli boltozatait üvegfelületekkel az udvar felé megnyitottuk (a középső traktusban a kevésbé fényigényes helyiségeket helyeztük el). Az utcai traktusba egyterű, illetve cellás irodák is elhelyezhetőek. A Bárczy utcai szárnyban a harántfőfalas rendszert megtartva flexibilis irodákat terveztünk, melyek szervizfunkciói az épületszárny végén helyezkednek el.
MŰEMLÉKVÉDELMI ALAPADATOK
A Városháza A. E. Martinelli által 1727-28-ban tervezett barokk épületegyüttese a maga idejében a főváros egyik leggrandiózusabb épülete volt és csak a háborúk rombolása illetve idők során történt érzéketlen átalakítások és hozzáépítések az okai, hogy a köztudatban az épületegyüttes ma nem szerepel jelentős műemlékeink között. Így a tervezés során célunk volt hogy helyreállítsuk a Városháza épületegyüttesének eredeti építészeti koncepcióját és a szakszerűtlen hozzáépítések visszabontásával visszaállítsuk az eredeti térstruktúrákat és térarányokat. Bizonyos esetekben nem riadtunk vissza kis mértékű visszaépítésektől sem, amennyiben ez hozzájárult az eredeti építészeti gondolat kibontásához. A Merlin szinház épülete – noha tagadhatatlanul képvisel építészeti értéket – olyan mértékben ellentmond az eredeti építészeti koncepciónak, hogy megtartása nem lenne ésszerű, így tervünkben a lebontás mellett döntöttünk. Szintén lebontásra ítéltük a Tűzoltóság épületét (az itt lévő Szent Flórián szobrot az itt épülő új épületrészben, de az eredeti helyén, az új épület homlokzatán javasoltuk bemutatásra) és mellette levő toldaléktömböt, mivel egyik sem értékes alkotás és akadályozza a Városháza irodáinak racionális kialakítását. A két utólag épített belső szárnyat – az I. és II. pavilonok – lebontottuk, igy a barokk udvarok az eredeti térarányokkal lesznek láthatóak. A földszinten kibontottuk az udvari oldalszárnyak elfalazott árkádjait és az emeleteken is helyreállítottuk az épület eredeti barokk, a belső udvar mentén körbefutó közlekedési rendszerét és ezáltal nagyvonalú nyitottságát az udvarok felé. Az eredeti terek arányát a kerengőben az utólagos félemelti beépítések, a kápolnában az első emeletre utólagosan beépített födémszint elbontásával szabadítjuk ki. A Városház utcai szárnyban található lépcsőházak orsóterét kinyitjuk, a homlokzata elé épült toldalékokat lebontjuk és az eredeti koncepcióhoz visszanyúlva elegáns lépcsőt hoztunk létre az orsótérben két üveg felvonóval. Mivel a keresztszárnyban és a Városház utcai szárnyban is eredetileg szintén hasonló lépcsőház volt (lásd: Hegedűs Ármin felmérése 1897), az eredeti tervek alapján ezeket is visszaállítjuk, a korabeli tervek alapján a timpanonos homlokzataikkal. Az I. emeleti dísztermet eredeti szépségében, egységes térként helyreállítjuk. A jelenlegi főpolgármesteri és más reprezentatív helyiségek és azok berendezései szintén egyben, osztás nélkül kerülnek megtartásra és helyreállításra. Hasonlóképpen helyreállításra javasoljuk a teljes épületben az összes nyílászárót, padlóburkolatot, korlátot és képzőművészeti alkotást. Bemutatjuk a tető faszerkezetét is, ahol nagyterű irodákat kívánunk kialakítani oly módon, hogy az utca felől teljesen érintetlenül hagyva a héjalást, az udvar felé tetősíkban elhelyezett üvegfelületeket adunk. Ezekre az eredeti cserépfedés színéhez igazodó, az új épület homlokzati játékát visszaidéző lamellarendszer kerül, ezzel is erősítve a klasszikus és a mai szerkezetek és funkciók harmonikus együttműködését.
Keresztszárnyban visszaállítjuk a Martinelli-féle tervben szereplő timpanonos kapuzatokat, az utólagosan beépített, nem egyező magasságú szinteket elbontjuk és az eredeti rendszernek megfelelően kiegészítjük a kereszetszárny nyugati részén. Itt a magastetőt is visszaépítjük. A keleti részen a földszintet hagyjuk meg, az utólagos beépítés helyén, a két udvar jobb vizuális kapcsolata miatt, csak az épület magastetős tömegét szimbolizáló vázszerkezetet építünk. A háborút követően újjáépített Bárczy István utcai szárnyat átalakítjuk. A jelenlegi irodai funkciók helyett hotel funkciót kap. Az utcai homlokzaton a keresztszárny vonalában új bejáratot nyitunk, az épület előtti térre nézően, ezzel is könnyítve az épület átjárhatóságát a Martinelli tér irányába. Az utólagosan beépített légudvarokat elbontjuk, visszaállítjuk az eredeti térrendszert. A Városháza épülete mellett a tervezési területen a középkori városfal maradványa a legfontosabb, az építészeti koncepciót is nagyban meghatározó történeti elem. A városfal “in situ” megtartását és megfelelő bemutatását a tervezés során nagy fontosságban tartottuk. Közlekedési koncepciónk egyik fontos eleme – miszerint a metróból érkező látogatók a -1-es szinten közelítik meg a Városháza Fórumot – ezt nagyban megkönnyítette, hiszen így a városfalat nem csak felülről, hanem szemmagasságból szemlélhetik és ezáltal a fal újra élő eleme lesz a városnak. Természetesen ehhez a városfalat néhány helyen át kell vágni, e helyek pontos meghatározásához további régészeti feltárás szükséges, aminek eredményeképpen az átvágásokat az utólagos befalazások kibontásával lehet megtenni. A városfalat a -2. és -3. parkoló szinteken, amennyiben régészetileg lehetséges kiváltjuk, a tartószerkezeti műszaki leírásban bemutatott módszerrel. A fent leírt átalakítások után kialakult épületeben a korabeli közlekedési rendszer mentén, a szerkezeti rendszerből fakadó térszervezési logika alapján helyezzük el az új funkciókat, azaz: A folyosók érintetlenül körbefutnak, csak a minimálisan szükséges helyeken szakítják meg üveg ajtók. A Városház utcai szárny hosszfőfalakra támaszkodó dongás terei engedik meg a nagyobb összefügő terek kialakítását. A többi szárny három axis széles főfalakkal határolt, 170 m2-es terei, a folyosóról nyitott alapegységenként jelennek meg, a kereszt irányú főfalakon csak elvétve nyitunk át. A Martinelli tervében kialakított, a homlokzati nyílásrendhez illeszkedő belső falkra is továbbvezetett nyílásrendszert mindenütt helyreállítjuk, a használatnak megfelelően ajtót, átlátszó vagy csak áttetsző fix üvegpaneleket helyezünk el.