ÉLETRAJZ
Építészeti praktizálásomat közvetlenül a diploma megszerzése után kezdtem el. Az egyetem előtt a család és az iskola révén már kapcsolatba kerültem az építéssel. Édesapám soproni ácsként mutatta meg a szakma fortélyait, így magától értetődően kerültem az akkor a megyében, de országosan is jó hírű győri Hild József Építőipari Technikumba. A minden soproniba beléplántált egészséges lokálpatriotizmus tett érdeklődővé a város építészeti emlékeinek megismerésére és tiszteletére. A győri évek alatt az iskola nagy gondot fordított a helyi, állami lakás és középület építkezések és a már akkor ébredezni kezdő magántőke beruházásainak látogatásaira, az elérhető építési technológiák helyszíni megismerésére.
A technikumi év előtt a sikeres felvételinek köszönhetően a BME Építészmérnöki Karán folytathattam tanulmányaimat. A rendszerváltás utáni első évek ébredező nagyvárosa rohamos ütemű fejlődése, a tenni akarás az egyetem pezsgésén, a tanári kar aktivitásán is érezhető volt.
Évek múltával a komplex- és később a diplomatervemet Gelesz András irányításával készítettem. Máig jó szívvel gondolok vissza a rengeteg munkára, melyet megkövetelt. Nehéz feladatokat választott számunkra, nagy és funkcionálisan vagy környezetét tekintve bonyolult házakat, megtanultuk hogy a színvonalas alkotásokhoz sok és nehéz munkán keresztül vezet az út. A komplex tervemmel megnyertem az Épületszerkezeti tanszék pályázatát, mely a jó építészeti minőséggel páros épületszerkezeti megoldásokat díjazta. Így nyílott lehetőségem később PhD ösztöndíj elnyerésére a tanszéken.
Munkahelyet emiatt nem kerestem, diplomavédésem napján azonban másként alakultak a dolgok. Az opponenciámat nem kaptam meg, csak a védés közben hallottam felolvasva és az ott szokatlan módon az épület “virág csabásságát” említette. A teremből kilépve Hercsuth tanár úr szólított meg, hogy Virág Csaba – kétszeres Ybl díjas építész – végzőst keres. Jel gondoltam. Személyesen nem ismertem, de másodéves koromban alkotó héten a szomszéd teremben korrigált és jókat hallottam róla, talán az ALAG Centert és az MTI-t láttam tőle. A Lauder Iskola utáni kihalt irodában találkoztunk. Portfólió, kérdések a magyar és a világ napi építészetéből, jóízű beszélgetés.
Felvett. Délelőtt az egyetemen tanultam, tanítottam és kutattam, délután és este az irodában dolgoztam, ami akkoriban a LAKÓTERV volt. Sajnos a kimúlás korszaka, érdekes munkák fiatalon aztán különváltunk és Virág Csaba és ZHJ Építésziroda néven elköltöztünk a Hűvösvölgybe. Tanulmányterveket készítettünk sok ma már beépült területre (Déli pályaudvar környéke, Westend, Duna Plaza, Auchan), TV székház tervek illetve Z. Halmágyi Judittal pályáztunk minden elérhető érdekes helyszínre (Abuja, Erzsébet tér, Strabag). Részt vettünk a Nemzeti Színház pályázaton illetve meghívásos pályázatokon (Matáv, Budapesti Német Iskola, MTV Székház, Kossuth Lajos utcai irodaház). Közben kezdett valósággá válni a Kálvin tér együttes beépítésének lehetősége. Rengeteg szervezési munkát egyezetést jelentett eljutni a tervezésig és akkor úgy hittük, túl vagyunk a nehezén.
Az akkori szabályok szerint tervezési jogosultságom az egyetemtől kezdődően a Kamara alakulásával folyamatosan van, amit a magán megkeresések miatt használok. Máig 100-150 építési, bontási, fennmaradási stb. engedélyt kaptam. Virág Csaba és ZHJ a kezdetektől fogva támogatott saját törekvéseimben, akár konzultatív módon is. Az irodai és PhD munka mellett nem kerestem különösebben önálló munkát, azonban a saját és az iroda ismertségi körében adódó lehetőségekkel próbáltam élni. Eleinte Sopronban dolgoztam, később egyéb kötődések révén Budapest környékén és a Dunántúlon. Mindig próbálom az irodában magamba szívott építészeti elvek mentén megvalósítani a megbízóval közösen megálmodott házakat. Virág Csaba az „up to date” építészetként aposztrofálja a történeti építészetben gyökerező elveken alapuló, de megújuló formanyelven megszólaló alkotásokban formát öltő tevékenységünket.
Az önálló munkákhoz Buzgó Csanád, szintén soproni építész barátommal céget alapítottunk, mely az évek során kibővülve a B.M.G. Építészek Kft. lett, saját irodahelyiséggel Budapesten és mára már saját munkákkal.
Számomra 2000-ben jött el a lehetőség önálló irodaházat létrehozni. Gyors elvi engedély után, gondos tervezés és sok pénzügyi előkészítés után 2003-ban készült el a MIKROPO cég székháza. A szűkös pénzügyi keretek mellett a megbízó is elvárta a színvonalas építészeti munkát. Közben a családi házak megépülési aránya is kezdett javulni, most már az első néhány egyeztetés alkalmával kiderül, ki az, aki valóban házat szeretne. Elkészült Dunaújvárosban, Börcsön, Balatonfüreden, Székesfehérváron és később a többi is.
Építész barátaimmal szakmai kirándulásokat szerveztünk már egyetemi éveink alatt, bejárva Európa minden szegletét. Két-háromhetes utak alkalmával a történeti és a mai korok építészetét tanulmányoztuk. A PhD tanulmányaim keretében, a high-tech homlokzatépítés témakörömben szakkonferenciákon vettem részt, a legjobb talán a ’96-os GlasTech építész szimpóziuma volt. Szakértő vezetéssel jártuk be az akkori – a Ruhr-vidék környéki (Essen, Düsseldorf stb.) és berlini – nagyszabású és innovatív üveg építésű házak zömét. Foster, Rogers, Grimshaw, Nouvel és sorolhatnám. Azóta szűkebb körű, de hasonlóan érdekes kirándulásokat teszünk a még kimaradt helyeken, Svájc vagy Dánia például nagyon tanulságos volt. Saját készítésű fotóimból úti beszámolókat tartok.
Kálvin tér. Magyarországon talán mindenki hallott róla, megjelent számtalan szakmai, politikai és ki tudja milyen indíttatású cikk, TV- és rádió riport, vélemény. Tanulságát tekintve egy, a város fontos pontján, műemléki környezetben álló modern építészeti együttes, mely a Kálvin tér mindig is meglévő térfalait pótolja. Több fővárosi és műemléki tervzsűri, elvi-, építési-, módosított építési-, bontási-, fennmaradási engedély, a legkülönfélébb szakhatóságok – METRÓ, Katasztrófavédelem – hogy csak a legpikánsabbakat említsem. Számunkra végül is egy hat éves történet, napi izgalmakkal, örömökkel és bosszúságokkal. Közben megépült a szombathelyi Park Hotel Pelikán szállodánk, Kőszegen a Portré, elváltunk ZHJ-tól. Sokat tanultam tőle, más világ, az ösztönös intuíció, lelki építészet világa. Újabb pályázatok: Graphisoft, siófoki Könyvtár, debreceni Ítélőtábla. Kiállítások, cikkek, arculatterv, rengeteg grafikai munka, melyeket nagyon szeretek és önállóan készítek.
Bár az egyetemi posztgraduális képzésem végeztével a helyszínt elhagytam, a PhD kutatási témaköröm – a high-tech homlokzatépítés – továbbra is érdekel, amennyire időm engedi foglalkozom vele, elmélyedek benn és például cikkeket írok, melyek néha meg is jelennek, ilyen témájú tanácsadással is foglalkozom kollégák, kivitelezők számára.
Az ezredforduló óta tradicionális kung-fu harcművészetet tanulok seven star mentis stílusban, ami azóta az életem fontos mindennapi részévé vált. A testi edzésen kívül a lelki elmélyülést, a koncentrációs képesség javítását egyaránt szolgálja.
Ismeretség révén lehetőségem volt külsősként Marosi Miklóssal, a KÖZTI színeiben pályázatokon részt venni, melyek jellemzően más funkciójú és tervezés szempontjából is más jellegű épületek, mint amiket addig csináltunk. A KÖZTI a maga 60 éves múltjával egy szinte töretlen építészeti színvonalat és folytonosságot képvisel, az ország meghatározó épületei kerültek ki a mindig változó kezek közül, azonban mindegyikben megtalálható az a felhalmozott tudás- és ismeretanyag, mely szinte már egyedüli a közben kimúlt pályatársak – IPARTERV, LAKÓTERV, ÁÉTI, BUVÁTI és a regionális tervezőirodák, stb. – között. Kicsit belekóstolhattam a legnehezebbnek tartott kórháztervezésbe is, ha csak pályázati szinten is – Szent Imre Kórház bővítés, Uzsoki Kórház felújítás. A Kaposvári Önkormányzat épület bővítésének és felújításának tervpályázatát ugyan megnyertük, de sajnos nem folytatódott. Pár évvel később MM Budapest meghatározó, régóta beépítetlen pontjaira – Gellért hegyi sikló, Clark Ádám téri hotel – kapott pályázati lehetőséget, melyekben már szerzőtársként vettem részt.
Virág Csabával is tovább dolgoztunk többnyire kisebb, de gyorsabban lefutó projekteken, zömmel lakóépületeken, melyekből az egyik érdekes projekt a Felvinci Villapark volt, 47 luxuslakás tökéletes budapesti panorámával, tervezés szempontjából rendkívül nehéz terepen elhelyezve vagy például a Pusztaszeri úti két íves társasház hasonló adottságokkal. Közben ismételten sikerült belebonyolódnunk egy hosszúnak ígérkezett tervezési munkába, a Budai Irgalmasok Kórházának felújításába. A meglévő épületeik a Rudas és a Komjádi uszoda között, önálló gyógyvízbázisra települtek. Az intézmény magába foglalja időrendi sorrendbe Budapest legnagyobb török fürdőjét 1560-ból, a klasszicista Hild-udvar és a 70-es évekbeli modern kórházszárnyat. Ezek együttes, jól harmonizáló működésének megteremtése volt a feladat, melyet koncepció szinten el is készítettünk. Első lépésben a Veli Bej fürdőjének és kiszolgáló létesítményeinek méltó bemutatása valósult meg, jó pár év alatt, sok vesződséggel.
A lassan másfél évtizednyi közös munka után útjaink egy időre külön váltak – Csaba nyelvén másfelé fordítottam vitorlámat – utolsó közös munkánkat nagy élvezettel készítettük, Budapest egy frekventált pontján, a Duna partjára. Befektetői pályázat révén nagy szabadsággal alkothattunk és közös véleményünk szerint valami izgalmas, példamutató Duna parti játékot hoztunk létre.
A BMG keretében a szépen sorjázó családi házak vagy inkább villák –Tinye Királyvölgy, Hóvirág utca, Remeteszőlős, Törökbálint – mellett a társasházak is megjelentek. Nagyobb objektumok lévén a hangsúly a belsők részletes kidolgozásáról a városi szövetbe való illesztésre tevődött át. A helyszínek miatt a kerületi tervzsűrik is megjelentek az életemben, mint szakmai visszajelzések a munkámról. Fontossá vált a profi prezentációs anyagok elkészítése, a befektetői szempontok és az építészet egyensúlyának megtalálása. Az épületek Budapest jó fekvésű, értékes területein épülnek – Eszter utca, Fillér utca – építészetileg is értékes környezetbe, jó kilátással a városra.
ZHJ, a Virág Csabánál töltött évek után, a neves holland építész Erick van Egeraat budapesti irodájában – NN Biztosító az Andrássy út, ING Irodaház a Dózsa György út, Deák Palota – dolgozott. 2008 év eleji megkeresése nyomán, úgy döntöttem kipróbálom magam egy, a mi szakmánkban nagy nemzetközi – Rotterdam, Budapest, Moszkva, Prága, London később Lipcse és München – szervezetben. Két hét elteltével projekt vezetőként dolgoztam, egy kolleganőmmel a lipcsei Café Felsche épület folyó építési engedélyezési ügyeinek helyes mederbe terelésén, a klienssel való jó kapcsolat kiépítésén és kiviteli terv készítésének irányításán. Nyár elejére nagy hajrával elkészültünk, pihenésképp az Andrássy úti épület átalakításának engedélyezési tervezést vettük át, közben Lipcsében lassan megindult a kivitelezés előkészítése, ahova rendszeresen ki kellett utazni egyeztetni. Az Andrássy út is haladt a kivitelezés felé, mikor ősszel a Budapesti Városháza pályázaton kezdtem el dolgozni egyre többet, aztán rotterdami és budapesti összmunkával készen lettünk időben, majd meg is nyertük. Kicsit belefolytam a közben tervezés alatt álló orosz projektekbe- Chess and Billiard Club Khanty-Mansiysk, Fashion Theatre Khanty-Mansiysk, Trade and Entertainment Centre Surgut – is. Ekkor, december elején következett be az utolsó hónapokban érzéklehető gazdasági problémák végkifejlete, az iroda bezárása.
A BMG korább leállt projektjei viszont kezdek feléledni, sőt újabb érdekes kihívás is érkezett, nevezetesen egy Játékáruház, játszóház és irodák vegyes használatú épület Budaörsön az autópálya mellett. Valami reklám értékű, figyelemfelkeltő épület kellett, kültéri extrém sport területtel, mászófallal, ami végül maga az egy része épület lett. Rendszeres programmá vált az 5-6 épülő ház művezetése.
A megszűnt EEA tavasszal designed by Erick van Egeraat – Budapesten a Münchenből örökölt EMEM – néven kezdett szerveződni. A megnyert Budapesti Városháza első körben közbeszerzési pályázat, majd engedélyezési tervekre szóló szerződésként körvonalazódott és nyár elejére konkrét munkává vált, melyre irodát, stábot kellet szervezni. Egy kemény nyár, 3 hónap alatt elkészítettük – ismételten budapesti és rotterdami összmunkával – ennek a hatalmas műemlék épületnek és a hozzá kapcsolódó új épületeknek a terveit, számtalan szakértővel, szaktervezővel, egyeztetéssel, hatósággal.
SZERZŐI JOG
Az építészeti mű, valamint az annak alapján készült tervek szerzői jogai az építész tervező tulajdonában maradnak, a törvény szerint át nem ruházhatók. A megbízó a tervek átvételéve és a díj kifizetése után az épület egyszeri magvalósítására jogosult. A mű megváltoztatása vagy többszörözése a szerző kizárólagos joga. Többszörözés például a kivitelezés, így a szerző jogosult a kivitelezés folyamatának ellenőrzésére.
A tervezési fázisokban létrehozott építészeti terv, mint önálló művészeti alkotás szerző jogi védelem alatt áll. A következő idézetek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényből valók:
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.
A szerzői jogi védelem tárgya
Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és
a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
…
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
…
A törvény hatálya
Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
A szerzői jog
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). A szerzővé válás a mű alkotásával párhuzamos folyamat, vagyis a szerző által megalkotott mű, mint a szerzői státusz alapja, nem feltétlenül követeli meg a mű befejezettségét.
A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. A vagyoni jogok nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
A mű nyilvánosságra hozatala
A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
A felhasználási szerződés alapján – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
A név feltüntetése
A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
A mű egységének védelme
A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A személyhez fűződő jogok gyakorlása
A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott – ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés
b) a terjesztés
c) a nyilvános előadás
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése
f) az átdolgozás
g) a kiállítás
A többszörözés joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
A nyilvános előadás joga
A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
Az átdolgozás joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
A védelmi idő
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
A felhasználási szerződések általános szabályai
Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére. A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra. Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért. A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására. Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy – ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja. A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei
Személyhez fűződő jogok
A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja. Építészeti alkotások és műszaki létesítmények, mint alkotások szerzőinek védelme Az ún. vizuális művészetek, tehát a képző- – így elsősorban a festészet, a grafika, és a plasztika alkotásai, az ipar- – tehát a használati funkcióval is rendelkező műtárgyak köre -, valamint az ipari tervezőművészet – általában valamely termék külső megjelenésének esztétikai és műszaki szempontok szerint kialakított modellje – és az építészet alkotásai, a műszaki létesítmények tervei a szerzői jog rendszerében is sajátos, sok szempontból egyedi szabályozási rendszert igényelnek. Szemben pl. a zene-felhasználások esetkörével, mind a műalkotások élvezete – vizualitás -, mind a felhasználások alaptípusai – tehát elsősorban a tulajdonjog átruházása, és csak másodlagosan az egyéb, reprodukálási jellegű alkalmazás – szükségessé teszik az egyéni szempontrendszert.
Az építészeti és műszaki alkotás kész épületben, építményben, építészeti és egyéb műszaki létesítményben realizálódik. Az építészet egyes területeinek meghatározásaként a következő osztályozást adhatjuk:
– kistárgyépítészet, azaz az iparművészet alkotásai,
– építményépítészet,
– épületépítészet, illetve
– városépítészet.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület 3/1986. számú szakvéleménye is azt az álláspontot tükrözi, hogy jogunkban az építészeti alkotás és egyéb műszaki létesítmény, mint alkotás fogalma kettős jellegű, beletartozik a terv és az épület (műszaki létesítmény) is, illetve hogy az építészetben szerzői mű a tér minden egyéni, eredeti alakítása. Ilyennek minősülnek azok az épületek, műszaki létesítmények tervei és mindazok a rajzok, a háromdimenziós modellek (vagyis együtt építészeti művekre vonatkozó alkotások), amelyek alapján ezek az épületek, műszaki létesítmények (vagyis együtt építészeti művek) létrehozhatók. Az egyéni eredeti vonások megnyilvánulhatnak akár az épület, létesítmény külsejében, akár belső képében, illetve az ezekre vonatkozó tervekben is. A szerzői jogi védelem nem terjed ki az építési technológiára, s a védelem szempontjából az épület céljának sincs jelentősége. Nem minősül alkotásnak az a produktum, amely az adott feladathoz képest csak egyetlen megoldással képzelhető el. Az épület, építmény, és az egyéb műszaki létesítmény – általában – nem a szerző tulajdonában és birtokában áll, és mindig valamilyen használati célt szolgál, valamilyen funkciót tölt be, ezért a használati cél gyakran indokolttá teheti az épület, létesítmény átalakítását, megváltoztatását, sokszor oly módon, hogy az a külső vizuális képet, tehát az alkotást is megváltoztatja. A kérdés, hogy ez mikor tekinthető jogosnak, illetve mikortól jogosulatlan. E tekintetben a szerzői jog nem ütközhet össze a tulajdonosnak a célszerű használat zavartalanságához fűződő érdekeivel. Ha tehát a célszerű használat megkívánja, a szerző olyan változtatást is tűrni tartozik, amely magát az alkotást, tehát a vizuális esztétikumot is megváltoztatja. Ilyen esetben azonban a tervező megkívánhatja, hogy véleményét kikérjék, és amennyiben ez a használati céllal nem ellenkezik, azt figyelembe is vegyék. Mindezen indokok ellenére mégis, kizárólag a jogszabály szövegére hagyatkozva azt mondhatjuk, hogy a szerzői jogi szempont prioritást élvez a tulajdonjogival szemben. A Ptk. XXXV. fejezetében nevesített tervezési szerződés néhány szakasza nem sok eligazítást nyújt az építészeti művek felhasználásának kérdésében. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló – 1993-ban hatályon kívül helyezett – 7/1978. (II. 1.) MT rendelet, s az azt megelőző rendeletek bizonyos mértékig pótolták a hiányzó nevesített szerzői jogi felhasználási szerződés hiányzó rendeleti szabályozását, kiegészítve az Szjt.-nek a felhasználásra vonatkozó általános előírásaival. A joggyakorlat szerzői jogi felhasználási szerződésnek tekint minden olyan (többnyire vállalkozási szerződésnek nevezett) polgári jogi szerződést, amelyet szerzői jogi védelem alatt álló műre kötöttek. Ezt mondja ki a BH1992. 524. számú döntés is, hozzáfűzve, hogy jövőben megalkotandó szerzői műre kötött felhasználási szerződés hibás teljesítése esetén a szerzői jogi törvény rendelkezései az irányadók, és nem a Ptk.-nak a hibás teljesítésre vonatkozó előírásai. Az építészeti művekre vonatkozó tervezési szerződés olyan sajátos vállalkozási szerződés, amely felhasználási elemeket is tartalmaz. A kétféle szerződés szabályozása között nem húzódik átléphetetlen szakadék, mert a jövőben megalkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződésnél (ún. alkotói megbízás) a vállalkozási jelleg egyébként is előtérbe kerül. A két szabályozás eltérései főbb vonalakban:
– a felhasználási szerződés szerzői jogi szabályozása alapvetően diszpozitív, és csak néhol kógens, míg a tervezési szerződések szabályai alapvetően kógensek,
– a felhasználás kizárólagosságának kérdést valójában csak a szerzői jogi szabályok érintik, így ez érvényesül a polgári jogiak tekintetében is,
– a teljesítés elfogadása tekintetében – míg a szerzői jog kifejezett rendelkezéseket tartalmaz, addig a Ptk. csak annyit mond, hogy a megrendelő köteles a körülmények által lehetővé tett legrövidebb határidőn belül meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e,
– amennyiben a szolgáltatás nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, azaz a teljesítés hibás, a kötelezett a Ptk. alapján meghatározott helytállással, valamint ha a hiba folytán károk is keletkeztek, kártérítési felelősséggel is tartozik; míg ezzel szemben a szerzői jog
– szabályai az elkészült mű meg nem felelése esetére a kijavítás – esetleg ismételt is – kötelezettségét, illetőleg a mérsékelt díjazást írják elő. A két szabályozás eltérése valós problémákat vethet fel, a szakirodalom egy része a két rendszer párhuzamos, egymást ki nem záró érvényesülését látja helyesnek.
A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.
Építészeti alkotások és műszaki létesítmények, mint alkotások szerzőinek névfeltüntetési joga A szerző nevének, a tervezés idejének az épületen való feltüntetésére rendszerint az épület homlokzatán, jól láthatóan elhelyezett táblán kerül sor. Úgy véljük, a táblát megfelelően nagy, de nem hivalkodó méretben, a művel harmonizáló stílusban, s ott kell elhelyezni, ahol az épület megjelenése építészetileg a legjelentősebb, ahol a legtöbb szemlélő számára szembeötlő, de úgy, hogy az ne szorítsa háttérbe az épület funkciójával kapcsolatos feliratokat. Emellett nyilvánvaló, hogy a tábla elkészítésének és felhelyezésének a költségei a tulajdonost (üzemeltetőt, kezelőt) terhelik. A tulajdonos (üzemeltető, kezelő) csak a feltüntetés helyére és módjára nézve hivatkozhat méltányos érdekeire, a tervező nevét és a tervezés idejét (évét) mindenképpen fel kell tüntetnie, amennyiben azt a tervező igényli. A tervező és a munkáltató által megjelölt további személyek, valamint a munkáltató nevének, valamint a tervezés idejének feltüntetésén túlmenően a tulajdonos (üzemeltető, kezelő) további adatot nem köteles a feliraton szerepeltetni.
A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt. Szabad felhasználás a vizuális műalkotások esetében Látkép esetében akkor kötelező a szerző nevének feltüntetését, ha a kép kifejezetten egy bizonyos alkotás bemutatását célozza. Ha viszont a képeslapon csak mellékesen, a környezetbe simulva látható az alkotás, akkor nincs szükség a szerző nevének feltüntetésére. A szabályozás az ún. látképek ügyét szintén a szabad felhasználás egyik esetének minősíti, ennek megfelelően nem írja elő a szerző hozzájárulását műve látképen való felhasználásához, és díjigénye elé is akadályt gördít. Előírja viszont, hogy a szerző nevét feltüntessék ilyen esetekben is. A szerzői névjog érvényesíthetősége tehát a kifejezetten bemutatás céljára készült, illetve használt látképre korlátozódik, az azonban nem tekinthető feltételnek, hogy a látkép egyetlen alkotást mutasson be: az idézett szabályban az egy szó inkább határozatlan névelő, mint számnév.
Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni. Építészeti vagy műszaki alkotások terveinek újabb felhasználása Ezen előírás felveti azt a kérdést, hogy az eredeti tervet adaptáló személytől, tervezőtől miért kívánja a jogalkotó ezen személyhez fűződő jogosultságát megvonni? A rendelkezés szövegéből kiolvasható, hogy a tervek változatlan újabb felhasználása, illetve a típusterv ismételt felhasználása az eredeti mellett egy másik, (adaptáló) tervező közreműködését is igényelheti. Különösen így van ez akkor, ha a típusterv nem az épületre, hanem csak egyes szerkezeti megoldásokra, csomópontokra stb. vonatkozik, de egyébként nem köti meg teljesen a tervező kezét. Ha ez utóbbi tevékenységnek nincsen téralakítási aspektusa, akkor nem is szerző, következésképpen szerzői jogai, ezen belül a névjoga kérdése sem merül fel. Ha viszont a szoros értelemben vett épület tervét közvetlenül nem érintő, de azt a térben elhelyező, s ezáltal téralakító munkát végez, akkor – feltéve, hogy annak eredménye megfelel az építészeti stb. mű feltételeinek – szerző, akit – egyebek között – névjog is illet. Szerzősége ez esetben nem az épületre, hanem annak a környezetbe illesztésére vonatkozik, ezért annak objektuma, a mű sem maga az épület, azaz nevének és sajátos szerzői minőségének a feltüntetésére is csak jobb, alkalmasabb megoldás híján tarthat igényt.
A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti. A vizuális alkotások használóinak tűrési kötelezettsége Az építészeti alkotás és a műszaki létesítmény használójának méltányos érdeke, hogy a bemutatás, vagy felvételek készítése ne akadályozza a zavartalan használatot, esetleg ne adjon lehetőséget az ún. ipari kémkedésre. A tűrés kötelezettsége nem zárja ki, hogy megszabja a bemutatás és felvételek készítése feltételeit, amennyiben e feltételek nem lépik túl a méltányos érdek határait.
A kiállítás joga
Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző beleegyezése szükséges.
A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
Természetesen a névjog, mint alapvető személyhez fűződő jog, ezen esetben sem csorbulhat.
A szerző jog megsértésének következményei
Polgári jogi jogkövetkezmények
A szerző jogainak megsértése esetén – az eset körülményei szerint – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását.
A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik.
Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén
A szerző jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket.
Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.
A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
PUBLIKÁCIÓK
Már PhD ösztöndíjasként félévente cikkek formájában illett feldolgozni a kutatott témákat illetve folyamatosan fejleszteni és bemutatni a doktori anyagot. Szerencsés esetben az építészeti praxis része a szakmai vagy társadalmi érdeklődést kiváltó alkotások bemutatása. Ahogy tapasztaltam úgy a nemzetközi mint hazai irodák a projektek lezárásaként elkészítik a különböző publikációs csatornák számára bármikor kiadható szöveges és képi anyagot. Ezt az utat követve én is szánok elegendő időt a fotózásra, az adott tervezésben résztvevő partnerek feljegyzésére és a szöveges bemutatók szerkesztésére. Ezek kellő érdeklődés esetén a sajtóban megjelennek és olyan is volt, hogy a nemzetközi sajtótermékek egymás után jelentették meg a projektet, számos érdekes nyelvű és szerkesztésű nyomot hagyva a világ sok táján. A következő oldalon a teljesség igénye nélkül érhetők el az érdekesebb doktori, szakmai, nyomtatott és elektronikus megjelenések.
VIRÁG CSABA ÉS ZHJ ÉPÍTÉSZIRODA
Munkahelyet az egyetem alatt nem kerestem, diplomavédésem napján azonban másként alakultak a dolgok. Az opponenciámat nem kaptam meg, csak a védés közben hallottam felolvasva és az ott szokatlan módon az épület “virág csabásságát” említette. A teremből kilépve Hercsuth tanár úr szólított meg, hogy Virág Csaba – kétszeres Ybl díjas építész – végzőst keres. Jel gondoltam. Személyesen nem ismertem, de másodéves koromban alkotó héten a szomszéd teremben korrigált és jókat hallottam róla, talán az ALAG Centert és az MTI-t láttam tőle. A Lauder Iskola utáni kihalt irodában találkoztunk. Portfólió, kérdések a magyar és a világ napi építészetéből, jóízű beszélgetés.
Felvett. Délelőtt az egyetemen tanultam, tanítottam és kutattam, délután és este az irodában dolgoztam, ami akkoriban a LAKÓTERV volt. Sajnos a kimúlás korszaka, érdekes munkák fiatalon aztán különváltunk és Virág Csaba és ZHJ Építésziroda néven elköltöztünk a Hűvösvölgybe. Tanulmányterveket készítettünk sok ma már beépült területre (Déli pályaudvar környéke, Westend, Duna Plaza, Auchan), TV székház tervek illetve Z. Halmágyi Judittal pályáztunk minden elérhető érdekes helyszínre (Abuja, Erzsébet tér, Strabag).
EEA ÉS EMEM BUDAPEST
ZHJ, a Virág Csabánál töltött évek után, a neves holland építész Erick van Egeraat budapesti irodájában – NN Biztosító az Andrássy út, ING Irodaház a Dózsa György út, Deák Palota – dolgozott. 2008 év eleji megkeresése nyomán, úgy döntöttem kipróbálom magam egy, a mi szakmánkban nagy nemzetközi – Rotterdam, Budapest, Moszkva, Prága, London később Lipcse és München – szervezetben. Két hét elteltével projekt vezetőként dolgoztam, egy kolleganőmmel a lipcsei Café Felsche épület folyó építési engedélyezési ügyeinek helyes mederbe terelésén, a klienssel való jó kapcsolat kiépítésén és kiviteli terv készítésének irányításán. Nyár elejére nagy hajrával elkészültünk, pihenésképp az Andrássy úti épület átalakításának engedélyezési tervezést vettük át, közben Lipcsében lassan megindult a kivitelezés előkészítése, ahova rendszeresen ki kellett utazni egyeztetni. Az Andrássy út is haladt a kivitelezés felé, mikor ősszel a Budapesti Városháza pályázaton kezdtem el dolgozni egyre többet, aztán rotterdami és budapesti összmunkával készen lettünk időben, majd meg is nyertük. Kicsit belefolytam a közben tervezés alatt álló orosz projektekbe- Chess and Billiard Club Khanty-Mansiysk, Fashion Theatre Khanty-Mansiysk, Trade and Entertainment Centre.
