Az építési beruházási folyamat résztvevői
–    építtető
–    tanácsadó(k), szakértő(k)
–    beruházás-lebonyolító, építési műszaki ellenőr
–    tervező(k), szaktervezők, technológusok
–    kivitelező(k), alvállalkozók, beszállítók, felelős műszaki vezető
–    hatóságok, első- és másodfokú építési hatóság, szakhatóságok, építésfelügyeleti hatóság, főépítészi iroda
–    pénzintézet(ek)

A résztvevők kapcsolati rendszere:

A résztvevők fogalmának meghatározása, felelősségük és feladataik:

Építtető
Minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.

Építtető felel:
a)    az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve
b)    a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért,
c)    az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért,
d)    az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
e)    az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,
f)    azért, hogy az építési napló – jogszabályban meghatározott esetekben – a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
g)    az építési törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért
h)    a kivitelezővel együttesen – az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért.

Építtető feladatai:
a)    az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése,
b)    a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
c)    a megfelelő tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
d)    az építési engedélyhez nem kötött, felelős műszaki vezető irányítása nélkül végezhető tevékenységek esetében az építési szakmunkás kiválasztása,
e)    az építési napló ellenőrzése,
f)    a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
g)    az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése.

Beruházás-lebonyolító
A külön jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező, az építtető általános megbízottjának tekinthető beruházás-lebonyolító feladata különösen az, hogy szerződéseket kössön az építtető nevében, illetve kiválassza a tervezőt, a kivitelezőt, az építési műszaki ellenőrt és koordinálja a tevékenységüket. A beruházás megindításához szükséges személyi feltételeket is ő határozza meg, és előkészíti az építtető döntéseit. A döntés-előkészítés szükség szerint magában foglalhatja előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetését, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzését, a beruházás gazdasági számításainak előkészítését (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.), valamint a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés, elő- és utókalkulációs elemzések készítését. A felek eltérő megállapodása hiányában a beruházás-lebonyolító feladata a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása. Fontos kiemelni, hogy a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése is a beruházás-lebonyolító feladatkörébe tartozik. Az építtető helyett a beruházás-lebonyolító végzi az árviták rendezését, és ő választja ki, biztosítja és adja át a munkaterületet a kivitelező részére, továbbá akár tervezői művezetésre is (ideértve a szakági tervezői művezetést is) megbízást adhat.

Az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásba is bevonhat beruházás-lebonyolítót. A beruházás-lebonyolító feladata – a Kivitelezi kódexben rögzítetteken felül – a közbeszerzési eljárásban kiegészül az alábbiakkal:
a)    a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlati felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése,
b)    az építtető ajánlatkérő által az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatok ellátása.

A beruházás-lebonyolító feladatköre hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által ellátott feladatokra nem terjed ki, működése során a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval szükség szerint együttműködhet.

Építész tervező
Felelőssége az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó minőségi, biztonsági és szakmai szabályok, építési előírások betartására, továbbá az általa készített építészeti-műszaki tervek szakszerűségére terjedt ki. A nagyobb beruházások során alkalmazott szakági tervezőkkel (altervezőkkel) kapcsolatos feladatról annyi szerepelt a jogszabályban, hogy a tervező az altervezők munkáját összehangolja, és az általuk szolgáltatott munkarészeket egyezteti.

Építész tervező felelős:
a)    az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) műszaki tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért, valamint építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
b)    a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,
c)    a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért,
d)    a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért is,
e)    az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért,
f)    a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátásáért.

Építész tervező egyeztetési kötelezettsége
Az Eljárási kódex alapján a tervező az elvi építési, az építési és a fennmaradási engedély megkérése (bejelentés) előtt
a)    az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és – a jogszabályban előírt esetekben – az érintett útkezelővel egyezteti,
b)    az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval különösen az alábbi esetekben egyeztet:
–    közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén,
–    meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár,
–    ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van,
–    ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő,
–    ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki állapotának, kialakításának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges.

A tervezői egyeztetés arra terjed ki, hogy
a)    a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint
c)    az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

Az egyeztetés megtörténtéről – számos más fontos körülmény mellett – a tervező az építésügyi hatóságnak az engedélyezési eljárás során nyilatkozik. Ha az engedélyezési eljárásban benyújtott tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél. A névjegyzéket vezető szerv a tervezőt és a szakértőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja.
A szerződésszegésért való felelősség nem zárható ki és nem korlátozható, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. A tervezési szerződések esetében a felek a szerződésben érvényesen kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, de csak akkor, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja.
Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből ellenőrzi, ezért ennek igazolását már nem kell becsatolni az engedély iránti kérelmekhez.

Mi a tervezői művezetés jelentősége?
A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet (ez természetesen nem műszaki ellenőrzést jelent). Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.

A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot, tervellenőrzési tevékenységnél a tervellenőri nyilatkozatot alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni.

Tervellenőr
Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint az építményekkel szemben támasztott általános követelmények és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége – jogszabályban előírt esetekben és módon – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának műszaki tartalmának szakszerűségének, illetve a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásának szakszerű ellenőrzése.

A Kivitelezési kódex tartalmazza a „jogszabályban meghatározott esetek” körét. A rendelet szerint tervellenőrnek kell ellenőriznie a kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) az alábbi építmények esetében:
a)    tömegtartózkodásra szolgáló építmény (amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van),
b)    tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget (vagyis egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiséget) tartalmazó építmény,
c)    a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény,
d)    honvédelmi és katonai célú építmények,
e)    a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építmény,
f)    a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény.

A jogszabály pontosan felsorolja, hogy a tervellenőr által az ellenőrzés során készített tervellenőri nyilatkozatban milyen adatokat, tényeket kell rögzíteni. A tervellenőri nyilatkozat tartalmazza:
a)    az építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b)    az építtető nevét, megnevezését,
c)    az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát,
d)    az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését,
e)    a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát,
f)    annak kinyilvánítását, hogy
–    az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak,
–    a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
–    annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér.

Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg. Vagyis a rendelet kvázi hatósági jogkörrel is felruházza a tervellenőrt, hiszen ha ő azt mondja, hogy nem lehet építeni, akkor az építtető és a kivitelező sem dönthet a folytatásról, a jogszabályba ütközést a tervellenőr maga – hatósági határozat nélkül – állapíthatja meg.
Összeférhetetlenségi szabály, hogy a tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Ezen túlmenően közbeszerzési eljárás alapján végzett építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, és velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem állhat.

Kivitelező
A Kivitelezési kódex bevezette a vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező fogalmát az alábbiak szerint:
–    a vállalkozó kivitelező: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy az építtető nevében a beruházás-lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére.
–    az alvállalkozó kivitelező: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére (a közbeszerzési eljárásokban az alvállalkozó fogalma: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi).

Az Építési törvény jelenlegi szabályai szerint a kivitelező felelős:
–    az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
–    az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért,
–    az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért,
–    az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért (ezekért egyébként az építtető és a kivitelező együttesen felel).

A Kivitelezési kódex szerint a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata a fentieken túlmenően:
–    az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése,
–    az építési napló megnyitása az e jogszabályban meghatározottak szerint,
–    az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban a külön jogszabályban meghatározottak szerint,
–    annak folyamatos ellenőrzése, hogy a hatósági engedélyek rendelkezésre állnak-e,
–    az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése (ennek költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni),
–    annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,
–    a felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén gondoskodás a helyettesítésről,
–    az átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése,
–    a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása,
–    az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek,
–    az építési munkaterület őrzésének biztosítása,
–    az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása.

Felelős műszaki vezető
Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát az Építési törvényben meghatározott felelősséggel irányító személy, tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő – külön jogszabály szerinti – képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
Minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása. A 2006. májusát megelőző jogszabályi rendelkezés szerint az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenység esetében nem volt szükséges felelős műszaki vezetőre, függetlenül attól, hogy engedélyköteles volt-e az építkezés. Az Építési törvény jelenlegi szakasza kibővítette és pontosította azokat az eseteket, amikor nem kötelező a felelős műszaki vezető munkája, és az alapfeltétel az, hogy a tevékenységhez ne kelljen építési engedélyt kérni (amihez engedély kell, ahhoz a felelős műszaki vezető is elengedhetetlen). A továbbiakban tehát a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé. Ide tartozik még az az eset is, amikor az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve ha az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával.

Az építmények építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának legfontosabb feltételei: a b) pont kimondja, hogy a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezetőnek kell irányítania, aki egyrészt a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, másrészt a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A mondat első része lezárja az egyes hatóságok és a kivitelezők közötti vitát, amely arról folyt, hogy elegendő-e a felelős műszaki vezetővel megbízási szerződést kötni, a másik része pedig biztosítja a „kellő hatalmat” a felelős műszaki vezető számára (az már más kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire működik).

Nem lehetséges, hogy a munkafolyamat során valamikor ne legyen felelős műszaki vezetője az építkezésnek. A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek kell gondoskodnia kell a helyettesítést ellátó, megfelelő jogosultsággal rendelkező személy kijelöléséről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő személy felel.

Építmény vagy építményrész építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű irányítását (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető önállóan csak az alábbi építmények, kivitelezések esetében láthatja el:
a)    a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén
–    300 m2 összes szintterület,
–    három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
–    1000 m3 bruttó térfogat,
–    7,5 m-es építménymagasság és
–    5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet,
b)    bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
c)    polgári lőtér,
d)    hírközlési építmény,
e)    nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
f)    kerítés,
g)    támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
h)    műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.

A jogviszony és a felek közötti kapcsolat rendezése mellett a felelős műszaki vezető felelőssége is egyértelművé vált, a jogszabály alapján ő felel:
a)    az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
b)    a szakmunka irányításáért,
c)    az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá
d)    az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
e)    a munkálatok végzésének szakszerűségéért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

A Kivitelezési kódex – egyes pontokban átfedésben az Étv-vel – a felelős műszaki vezető feladatként határozza meg:
a)    az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
b)    az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,
c)    a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
d)    a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
e)    a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
f)    az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,
g)    az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő – vizsgálatát követően döntés azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről (a döntését az építési naplóba be kell jegyeznie).

Az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, csak akkor tartozik a felelős műszaki vezető feladatkörébe, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott. A kivitelezői megbízástól függetlenül a felelős műszaki vezető kötelessége, hogy a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezést az építési naplóban feltüntetesse. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék-nyilvántartó lapot is ő tölti ki és adja át az építtetőnek. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.
Az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban szükségszerűen közreműködnie kell a felelős műszaki vezetőnek és az ehhez szükséges nyilatkozatokat is meg kell tennie. Az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozatot tesz. Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy
a)    az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint
b)    a jogszabály szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,
c)    az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
d)    az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek (a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem szempontjaiból) megfelel,
e)    az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,
f)    a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
g)    az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h)    az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, valamint a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.
A felelős műszaki vezető a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően köteles beszerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát is arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.
Amennyiben a felelős műszaki vezetői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez a felelős műszaki vezetői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

Műszaki ellenőr
Építési műszaki ellenőr: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselője, legfontosabb feladata az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíteni és ellenőrizni a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha építési engedélyhez kötött építési tevékenységet végeznek, és feltéve, hogy
a)    az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi,
b)    az építési beruházás a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik,
c)    az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, illetve
d)    az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint.

A műszaki ellenőr pontos feladatkörét a felek megállapodása határozza meg, magyarán az építtető a megbízási szerződésben rögzíti, hogy mit vár el a műszaki ellenőrtől. Ha a pontos feladatok listája nincs a szerződésben, vagy a felek éppen a hatályos jogszabályokra hivatkoznak, akkor a Kivitelezési kódex határozza meg, hogy milyen tevékenységeket kell végezni a műszaki ellenőrzés keretében. A műszaki ellenőr felelősségének körülírása során ki kell emelnünk, hogy a műszaki ellenőr feladatait megbízottként látja el, és megbízottként nem terheli ún. objektív eredményfelelősség. Ez azt is jelenti, hogy főszabály szerint a műszaki ellenőr nem felel a kivitelező hibás teljesítéséért.

Építmény építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű ellenőrzését (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti É-I. magasépítés szakterületen nyilvántartásba vett építési műszaki ellenőr szakági műszaki ellenőr mellőzésével csak az alábbi építmények esetében láthatja el.:
a)    a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén
–    300 m2 összes szintterület,
–    három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
–    1000 m3 bruttó térfogat,
–    7,5 m-es építménymagasság és
–    5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet,
b)    bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
c)    polgári lőtér,
d)    hírközlési építmény,
e)    nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
f)    kerítés,
g)    támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
h)    műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.

A Kivitelezési kódex – és az Építési törvény – szerint az építési műszaki ellenőr feladata:
a)    az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése és ellenőrzése,
b)    az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély (illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély) és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, az engedélyekben és tervdokumentációkban foglaltak betartatása,
c)    az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok elvégzésének ellenőrzése, megkövetelése,
d)    az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
e)    az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
f)    biztosítása annak, hogy az építési napló – jogszabályban meghatározott esetekben – a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
g)    a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
h)    a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
i)    a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,
j)    az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
k)    egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
l)    a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése,
m)    a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban.

A korábbi jogszabály szerint a kivitelezés előkészítése során is lehettek a műszaki ellenőrnek feladatai, így például a megrendelő megbízásából átvizsgálhatta az engedélyezési és a kivitelezési tervdokumentációkat, a műszaki leírást, és a költségvetést, valamint ezek ismeretében akár a kivitelező kiválasztásában is közreműködhetett, a hatályos rendelkezések szerint ezeket már a beruházás-lebonyolító végezheti. A műszaki ellenőr kizárólag előkészíti az építtető döntéseit, illetve ilyen kérdésekben javaslatokat tehet (pl. szakértő bevonására) vagy ha szükséges, javaslatokat köteles tenni. Ellenőrzési jogkörében a műszaki ellenőr vizsgálhatja (vizsgálja) a pénzügyi elszámolásokat és felméréseket, illetve ő adhatja ki a teljesítésigazolásokat is.
Az Eljárási kódex szerint, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat – a használatbavételi engedélyezési eljárás során – az építési napló részét képezze és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. Ha az építési műszaki ellenőr nem tett eleget ezen kötelezettségének, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez az építésügyi műszaki szakértői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.
Az építési műszaki ellenőr építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem állhat.

Építésügyi igazgatási szakértő közreműködése
Az építtető építésügyi igazgatási szakértő közreműködését veheti igénybe. Ennek rendkívüli előnye, hogy ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő jogszabály szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal megelőzően kelt nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb 30 nap lehet.

Az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatában azt tanúsítja, hogy
a)    az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Építési törvényben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak,
b)    a 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek,
c)    a szakhatóságok állásfoglalása rendelkezésre áll,
d)    az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,
e)    a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan – jogszabályban meghatározott – dokumentumot, amely lehetővé teszi a helyszíni szemle mellőzését, a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását.

A másik előnye a szakértő igénybevételének, hogy az összevont engedélyezési eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet akár a helyszíni szemle mellőzéséről is.
Ha az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg az Építési törvény előírásainak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építésügyi igazgatási szakértő nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal, akkor az építésügyi hatóság külön jogszabály szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez az építésügyi igazgatási szakértői névjegyzéket vezető szervnél.

Építésügyi hatóságok
Az építésügyi hatóságokhoz fordulunk, ha például építkezni, bontani szeretnénk, ha a telkünket akarjuk megosztani vagy irodát akarunk kialakítani a lakásunkban. Fontos tudni, hogy pontosan mi az az építésügyi hatóság, hol érhetjük el, és hol tehetünk panaszt akkor, ha nem kapunk engedélyt.

    Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet átfogó módosítása 2008. február 1-jén lépett hatályba (a módosításokat a 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet rögzítette), míg a legutóbbi változásokat a 2008. szeptember 1-jétől hatályos 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet rögzítette. A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet két mellékletet tartalmaz, amelyből megállapítható, hogy mely településen találhatjuk meg az építésügyi hatóságot és annak mi az illetékessége. Az elsőfokú építésügyi hatóságok:
–    az 1/A. mellékletében megjelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel), illetve
–    az 1/B. mellékletében felsorolt települési önkormányzatok jegyzője, körjegyzője (a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel).

    Az 1/A. mellékletben megjelölt települési önkormányzatok jegyzői kötelesek felkészülni arra, hogy az 1/B. mellékletben megjelölt hatóságoktól átvegyék a hatáskört, ha az 1/B. mellékletben megjelölt település jegyzőjének építésügyi hatósági hatásköre megszűnik. Az építésügyi hatósági hatáskör megszűnhet azért, mert a jegyző nem tudja vagy nem akarja ellátni a feladatot, de akár el is vehetik a jegyzőtől a hatáskört, ha a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek nem felel meg a hatóság. A jegyző köteles a feltételek hiányának tényét 3 napon belül írásban – a jogosultság megszűnése határnapjának megjelölésével – bejelenti a miniszternek, az építésügyi hatósági hatáskört átvevő település jegyzőjének, a közigazgatási hivatalnak, és erről a település lakosságát – a helyben szokásos módon – tájékoztatja. Ha a közigazgatási hivatal megállapítja, hogy a jegyző elmulasztotta bejelenteni a hatáskör ellátásához szükséges valamely feltétel megszűnését, a hatáskör ellátásához szükséges feltétel megszűnéséről tájékoztatja a minisztert az 1/B. melléklet módosításának kezdeményezése érdekében. Az építésügyi hatósági hatáskör megszűnésének a tényét az építésügyi igazgatási társulások esetében haladéktalanul be kell jelenti a társulás valamennyi tagtelepülése képviselő-testületének, és a jegyző köteles kezdeményezni a társulási megállapodás felmondását is.
    
    A hatáskör megszűnése csak az 1/B. mellékletben felsorolt települések esetében lehetséges [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §, 1/A-1/B. §, 1/A-B. melléklet]. Egyébként jelenleg megközelítőleg 450 elsőfokú építésügyi hatóság működik.
    
Az általános szabályok szerint az eljárásra az az elsőfokú építésügyi hatóság illetékes, amelynek területén az ingatlan (föld, ház, lakás, más helyiség, stb.) van, vagyis az az építésügyi hatóság fog eljárni az ügyben, amelynek az illetékességi területén az ingatlan található. A pontos illetékességet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletei határozzák meg.

Az elsőfokú építésügyi hatóság feladatai különösen:
a)    gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört (építésügyi hatósági engedélyezés, kötelezés, végrehajtás, bírságolás stb.),
b)    hatósági ellenőrzést végez,
c)    szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben,
d)    vezeti a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági nyilvántartásokat,
e)    ellátja az egyéb jogszabályban hatáskörébe utalt más építésügyi hatósági feladatokat,
f)    megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket.

A másodfokú építésügyi hatóság: a közigazgatási hivatal, hét regionális közigazgatási hivatal létezik, de a nem székhelyi hatóságok kirendeltségként továbbra is működnek.

A regionális közigazgatási hivatal:
a)    másodfokú hatósági jogkört gyakorol az elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben,
b)    felügyeleti szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított építésügyi hatósági ügyekben,
c)    ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási feladatokat,
d)    ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat,
e)    szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben,
f)    kijelöli a külön jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizárási esetekben az eljáró építésügyi hatóságot,
g)    a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések, továbbképzések szervezésében,
h)    az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának ellenőrzése körében ellenőrzi az illetékességi területéhez tartozó elsőfokú építésügyi hatóság építésügyi hatósági tevékenységének jogszerűségét, a jogszabályok előírásainak betartását.

Speciális elsőfokú építésügyi hatóságok
Nem a jegyzők, hanem más építésügyi hatóságok járnak el – mind első, mind másodfokon – az alábbi esetekben (a hatósági engedélyezési eljárásokban a „normál” építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként működik közre):
a)    Sajátos építményfajták
b)    Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek
c)    Műemlékek

Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor – az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
    A hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételt jelentenek, mert ezek tekintetében is az elsőfokú építésügyi hatóságok (a kijelölt jegyzők) járnak el, illetve a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat a közigazgatási hivatalok végzik. A felvonók és a mozgólépcsők engedélyezését is a jegyzők végzik.

Néhány példa a sajátos építményfajták tekintetében eljáró első- és másodfokú hatóságokra:
a)    Országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak (gyorsforgalmi utak) és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak – kivéve, ha jogszabály az adott építést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősíti, és mást jelöl ki – Elsőfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága; Másodfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala;
b)    vasúti építményre vonatkozó hatósági engedélyezési jogkör (kivételekkel) – Elsőfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága; Másodfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala;
c)    az elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak, vagyis az elektronikus hírközlési építmények (az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével) – Elsőfokú hatóság: Nemzeti Hírközlési Hatóság; Másodfokú hatóság: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölheti azt a hatóságot, amely meghatározott ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljár. A szakhatóságok közreműködésével folyó eljárásokban a kijelölésnek a szakhatóságokra is ki kell terjednie. A részletes eljárási szabályokat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény tartalmazza.
Jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat a közigazgatási hivatal gyakorolja, és akkor másodfokon az építésügyért felelős miniszter jár el. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében a közigazgatási hivatal lett az elsőfokú építésügyi hatóság.

A műemléken végzett építési munka és telekalakítás esetében az építésügyi hatósági jogkört nem a jegyző gyakorolja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jár el építésügyi hatóságként a műemléken végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés általános és műemlékekre vonatkozó szabályai szerint engedélyköteles, valamint a műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben. Első fok: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve, másodfok: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve.

Építésügyi hatósági engedélyfajták
Az Eljárási kódex az eddig szabályoktól eltérően és részletesebben határozza meg az egyes engedélytípusokat, és újdonság volt a bejelentés tudomásul vétele és az egyszerűsített határozat lehetősége is. 2008. szeptember 1-jétől már kérelmezhető az ún. összevont építésügyi hatósági engedély is.

Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásulvétele) szükséges.

Az Eljárási kódex 1. mellékletben meghatározott esetekben az építési tevékenység végzéséhez a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóság döntése szükséges. 2008. szeptember 1-jétől megszűnt az elvi telekalakítás, az elvi rendeltetés-megváltoztatási és a rendeltetés-megváltoztatási engedély, illetve bevezették az összevont építésügyi hatósági engedély iránti kérelem lehetőségét.
    
Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái:
1)    elvi építési engedély
2)    telekalakítási engedély,
3)    építési engedély
–    építési vagy továbbépítési engedély,
–    módosított építési engedély,
4)    építési bejelentés tudomásul vétele,
5)    összevont építésügyi hatósági engedély,
6)    bontási engedély,
7)    bontás tudomásul vétele,
8)    használatbavételi engedély
–    végleges,
–    ideiglenes
9)    használatbavételi bejelentés tudomásul vétele,
10)    fennmaradási engedély
–    végleges, egyben használatbavételi engedély is,
–    meghatározott időre szóló,
–    visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes,
–    fennmaradási és továbbépítési,
–    fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel.

A bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely
–    az Eljárási kódexben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul;
–    feltételei: az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél és a szakhatóság az építési tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárul;
–    tudomásul vétele egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik.
A fenti engedélyekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások során az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait, valamint az Eljárási kódexnek – egyes eljárásokra vonatkozó – kiegészítéseivel együtt kell alkalmazni [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 16. §, 10. §].

A bejelentés és a kérelem
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet és mellékleteit az építtető (ideértve a telekalakítás kezdeményezőjét is) az építésügyi hatóságnál írásban, az Eljárási kódex 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjesztheti elő.
A bejelentést az építtető az építésügyi hatóságnál írásban, az Eljárási kódex 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjesztheti elő.
A kérelem és a bejelentés tárgya – a nyomtatványon történő – rövid leírásának tartalmaznia kell különösen
a)    a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségességét,
b)    – szükség szerint – a létrehozandó önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetését,
c)    a kérelemmel érintett építmények számát, rendeltetését.
 
A kérelemnek (vagy mellékletének) tartalmaznia kell a külön jogszabályban meghatározott értékű illeték megfizetésének igazolását. Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből ellenőrzi, ezért ennek igazolását már nem kell becsatolni az engedély iránti kérelmekhez.

Az engedélyek érvényességi ideje
Az engedély érvényességi idejének kezdő időpontja a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napja. A fennmaradási engedély vagy meghatározott időre szól, vagy visszavonásig érvényes, vagy végleges jellegű lehet. A használatbavételi és a végleges fennmaradási engedély nem veszti érvényét. Az összes többi engedélynél eltérő az érvényességi idő.

Egy év az érvényességi ideje az építésügyi hatóság által kiadott elvi építési engedélynek és a telekalakítási engedélynek. Az engedély érvényét veszti, ha ezen időszak alatt az építtető nem élt az engedéllyel.
    
Az építési és a bontási engedély, továbbá az építési és a bontási tevékenység bejelentésének tudomásul vétele érvényét veszti,
a)    ha a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, illetve érvényét ezen időtartam alatt nem hosszabbították meg;
b)    ha az építési tevékenységet ugyan az a) pontban meghatározott időben megkezdték, de az a) pontban meghatározott időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.
A jelenlegi szabályok szerint a két éven belüli építkezést kell igazolni, függetlenül attól, hogy a bejelentés megtörtént-e (bejelentés nélkül az engedélyünk érvényes lesz, de a bejelentés elmulasztása miatt bírságra számíthatunk).
Az építésügyi hatóság az építési és a bontási engedély érvényességét az engedély megadására vonatkozó határozatban két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, de az építménynek ebben az esetben is öt éven belül használatbavételi engedély megadásához szükséges készültséget kell elérnie.

Meghosszabbítható az engedély?
Az építtető az építésügyi hatósági engedély érvényességi idejének lejárta előtt kérelmezheti, hogy az építésügyi hatósági engedély érvényét egy-egy évre meghosszabbítsa. A kedvező hatóság döntés feltétele:
–    az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változtak meg, vagy
–    a változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik.
Az elvi engedélyek érvényessége csak egy alkalommal hosszabbítható meg egy évre.

Helyszíni szemle
Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különös tekintettel az illeszkedés követelményeire.
    
Az engedélykérelem elbírálása vagy bejelentés tudomásulvétele során az építésügyi hatóság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – köteles helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle két esetben mellőzhető:
–    Az egyik, ha bejelentés alapján, 10%-nál kisebb lejtésű területen végzendő építési tevékenység tudomásul vétele iránt indult az eljárás, feltéve, hogy a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan dokumentumot (terv, geodéziai felmérés, rétegvonalas helyszínrajz, terepmetszet, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely lehetővé teszi a megfelelő vizsgálatot.
–    A másik eset, amikor a hatóság mellőzheti a helyszíni szemlét az, ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol. Ilyenkor az összevont eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet a helyszíni szemle mellőzéséről.
Az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről – a jogszabályban foglalt eseteket kivéve – előzetesen értesíteni kell.
Ha az építtetőt, az ügyfelet a helyszíni szemléről előzetesen értesíteni szükséges, és ha az eljárás jelentős számú – általában huszonötnél több – ügyfelet érint, vagy ha az ügyfelek körét vagy a hatásterület határait nem lehet pontosan megállapítani, az értesítésnek hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján is eleget lehet tenni. Ilyen értesítésnek minősül az építésügyi hatóság elektronikus tájékoztatója is. A helyszíni szemléről az érdekelteket az építésügyi hatóság, ha ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az Étv-ben és a Ket-ben előírtak alapján elektronikus úton is értesítheti.
 Az építésügyi hatóság – az elvi engedély kivételével – az építésügyi hatósági engedély érvényének lejárta előtt legalább 60 nappal köteles helyszíni szemlét tartani, ha az építtető nem jelentette be az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését.

Az építéshatósági eljárás illetékei
a)    a telekalakítási engedély: 5000 forint (telkenként),
b)    elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha
·    a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál: 15.000 forint,
·    a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő – műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál: 30.000 forint,
·    a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál: 45.000 forint;
c)    építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
·    új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20.000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10.000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
o    önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20.000 forint,
o    a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100.000 forint,
·    meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10.000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
·    műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10.000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
·    meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10.000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10.000 forint,
·    egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10.000 forint,
d)    módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű;
e)    felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15.000 forint;
f)    építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20.000 forint;
g)    bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10.000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10.000 forint;
h)    fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c), f), g) és h) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese;
i)    használatbavételi engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű;
j)    használatbavétel bejelentése esetén a g) pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű;
k)    rendeltetésmegváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett – önálló rendeltetési egységenként – 10.000 forint, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c)-e) és g) pont szerinti illetékkel megegyező mértékű – itt azért érdemes annyit megjegyezni, hogy építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele);
l)    az a)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10.000 forint;
m)    az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15.000 forint.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint, míg a felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetén 50.000 forintot kell fizetni.
Az összevont eljárás illetéke az elvi építési engedélyezési eljárás és az építési engedélyezési eljárás illetékének az összegével egyezik meg, amelyet az összevont eljárás egyes szakaszainak a megindításakor kell megfizetni.

Szakhatóságok
Az építésügyi hatóság eljárásába akkor kell szakhatóságot bevonni, ha az építménnyel szemben támasztott követelmények érvényre juttatása – az OTÉK, valamint helyi önkormányzati rendeletekben foglaltakon kívül – jogszabályban meghatározott sajátos, illetve határértékeket meghatározó követelmények alapján végezhető el. A telekalakítási engedélyezési eljárásba csak érvényes elvi telekalakítási engedély hiányában kell szakhatóságot bevonni, kivéve, ha a telek az elvi engedély jogerőre emelkedését követően kerül műemléki területi védelem vagy természetvédelmi oltalom alá.
Az építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az érvényes rendeletben felsorolt szakhatóságok működnek közre. Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet.
Ha jogszabály az építésügyi határozat meghozatala előtt szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő, akkor az építésügyi hatóság a szakhatóságot az eljárás megindulását követően 8 munkanapon belül köteles megkeresni. A hatósági megkeresésére csak akkor nem kerül sor, ha az építtetőnek rendelkezésére áll egy 6 hónapnál nem régebbi hatósági állásfoglalás, mert ezt az építésügyi hatóság az eljárásában szakhatósági állásfoglalásként köteles elfogadni. Az elfogadás feltétele, hogy a hozzá, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem és a hozzá tartozó építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos, és azt a szakhatóság azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látta el.
Az eljáró építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolnia kell a szakhatóságot érintő dokumentációt, illetve – közlekedési, hírközlési, valamint természet- és tájvédelmi szakhatóság esetében – az Eljárási kódex vonatkozó, a mellékletek között megtalálható nyomtatványát.
A szakhatóság a részére megküldött és véleményezett dokumentáció egy példányának valamennyi tervlapját állásfoglalásának megadása során az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el.

Kötelező a szakhatósági állásfoglalás az építésügyi hatóságra?
A szakhatóság állásfoglalása – az Étv.-ben és az OTÉK-ben, valamint a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb – a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével kialakított, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre terjed ki. Az építésügyi hatóság – eljárása során – a szakhatóságnak e hatáskörében hozott állásfoglalását veszi figyelembe.
A Ket. szerint az építésügyi hatóság döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak – a hatásköre keretei között kialakított – jogszabályon alapuló állásfoglalásához. Ez azt jelenti, hogy az építésügyi hatóság csak abban az esetben tekinthet el a szakhatósági állásfoglalásban leírtaktól, ha a szakhatóság olyan kikötéseket vagy feltételeket rögzítettek, amely nem tartoznak a hatáskörükbe. A szakhatósági állásfoglalás többi – jogszerű része –, ha van ilyen, illetve a hatáskört túllépő nyilatkozat nélkül is értelmezhető, köti az építésügyi hatóságot.
A szakhatóság egyébként a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyására, illetve az eljárásának mellőzésére hivatkozással felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Ha a szakhatóság a számára meghatározott ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul.
Az ügyfél számára a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.

A közművek már nem jelennek meg az eljárásban
A szakhatóságokon túlmenően szintén az érvényes rendeletben felsorolt és aszerint az adott esetben érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői (a közművek), továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet működnek közre, azonban már csak közvetve. Az Eljárási kódex szerint ugyanis a tervező köteles lefolytatni a közművekkel az egyeztetést, és ennek megtörténtéről a tervezői nyilatkozatban értesül a hatóság.
A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire, és arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek.
A közműnyilatkozatok csak akkor kerülnek majd elő, ha a hatóság bármilyen körülmény tisztázása érdekében ezeket bekéri.

Építésfelügyeleti hatóság és az építésfelügyeleti bírság
Az építésfelügyeletet hajlamosak vagyunk összekeverni az építésügyi hatósággal, pedig egymástól nagyon eltérő szervekről van szó. Az építésfelügyelet feladatai alapján kaphatná akár a „hatósági műszaki ellenőr” elnevezést is, hiszen az építkezés minőségét ellenőrzi, ezzel az építtető (mint fogyasztó) érdekeit is képviseli a kivitelezővel szemben.

Az építésfelügyeleti hatóság feladatai:
A kormány 2007-ben a közigazgatási hivatalokat regionális szintre szervezte át, ebből eredően az építésfelügyelők szervezeti besorolása is változott. Első fokon a közigazgatási hivatal építésfelügyelője jár el, az építésfelügyelők illetékességi területe értelemszerűen több megyére terjed ki, illetve a Budapesti Közigazgatási Hivatal építésfelügyelője Budapest és Pest megye területén tevékenykedik. Külön érdekesség, hogy az elsőfokú építésfelügyeletek egyben egymás másodfokú hatóságai is.

Az építésfelügyeleti hatóság hatósági jogkörében a külön jogszabályban meghatározottak szerint
a)    építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez,
b)    építésfelügyeleti hatósági intézkedést tesz,
c)    vezeti a jogszabállyal hatáskörébe utalt nyilvántartásokat.

Az építésfelügyeleti ellenőrzés célja különösen annak a megállapítása, hogy
a)    az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e,
b)    a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait,
c)    a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel jogosultsággal, illetve a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja-e, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,
d)    az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e,
e)    az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e,
f)    az építtető – a jogszabályban meghatározott esetekben és módon – bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg.

A Kivitelezési kódex alapján a fentieken túlmenően az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi:
a)    az építési szerződés, a kivitelezési dokumentáció tervezőjével kötött tervezési szerződés meglétét,
b)    a tervellenőrre vonatkozó jogosultsági előírások megtartását,
c)    a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezések, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelmények betartását.

A hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak, és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében is a közigazgatási hivatalokban található építésfelügyelő jár el, így az építésfelügyeleti feladatokat nem a Nemzeti Hírközlési Hatóság, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el.

Az építésfelügyeleti intézkedések:
Az építésfelügyeleti intézkedési lehetőségek közül az építtető számára az egyik legsúlyosabb, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a hatóság leállítja. Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását csak akkor tilthatja meg – és a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal akkor rendelheti el -, ha megállapítja meg, hogy
a)    a kivitelezés során az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket vagy a szakmai és biztonsági előírásokat sértették meg, vagy
b)    az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv nélkül készül, vagy az építmény szerkezetei nem felelnek meg az engedélyezési és kivitelezési tervnek, vagy
c)    a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti.

Egyéb szabálysértések esetében a hatóságnak a szabálytalan állapot megszüntetése iránt kell intézkednie, de az építkezést nem állíthatja le.
A határozat azonnal végrehajtható, és az abban foglalt kötelezésnek azonnal érvényt kell szerezni. Az építésfelügyeleti hatóság mindkét esetben az építésügyi hatóságot, védett régészeti lelőhelyen és műemléki területen az örökségvédelmi hatóságot a további intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti.
Az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti hatósági eljárást – az építésfelügyeleti bírság kiszabásának kivételével – az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig indíthat. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében meghatározott cselekményről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított egy éven belül intézkedhet. Az egyéves időtartam az építésfelügyeleti hatóság számára újra kezdődik az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor. Új eljárás lefolytatásának elrendelése esetén az egyéves időtartam kezdetét az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani, és az eredeti eljárás megindításakor érvényben volt építésügyi szabályok szerint kell eljárni, kivéve ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.

Az építésfelügyeleti eljárás szabályai:
A 2008. január 1-je után indult elsőfokú, valamint a megismételt építésfelügyeleti hatósági eljárások szabályait már a 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet határozza meg, a korábbi eljárásokra még a 48/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet kell alkalmazni.
Az építésfelügyelő köteles az ellenőrzés megállapításairól, továbbá az ellenőrzött észrevételeiről a helyszínen jegyzőkönyvet készíteni, amelynek egy példányát az építési naplóhoz csatolja, a másik példány a hatósági ügyirat része. Az építésfelügyeleti ellenőrzés lefolytatása során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv másolatának, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételére fel kell hívni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot.

Az építésfelügyeleti bírság:
Az építésügyi bírság mellett az építésfelügyeleti bírság kiszabásától is egyre jobban kell tartania a kivitelezőnek, építtetőnek. Ugyan az építésfelügyeleti hatóság – a bejelentések fogadása miatti leterhelése miatt – elenyésző számú építkezést tud ellenőrizni, de a kormányzati szándék szerint az építésfelügyeleti eljárások száma drasztikusan emelkedni fog, és így ez a szankciófajta is jobban el fog terjedni.
A bírságolásnak nem feltétele a kivitelezés megtiltása, hiszen a megtiltási okok körét az Építési törvény jelentősen leszűkítette, viszont a jogszabálysértő esetek bírsággal sújtása továbbra is indokolt
Az építésfelügyeleti bírságot az építésfelügyeleti hatóság a cselekményről (mulasztásról) való tudomásszerzésétől számított egy éven, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabhatja ki.
Az építésfelügyeleti bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a jogsértő cselekményeket, amelyek megállapítása esetében bírságra számíthatunk, illetve rögzíti a bírság összegét is (a bírság összege az építmény számított értéke alapján eltérő lehet). Így például a korábbi szabályok szerint a felelős műszaki vezető nélküli építési tevékenység végzése, végeztetése vagy az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság legalacsonyabb összege az építményérték 0,5, 1 vagy 2 százalékával megegyező mértékű lehet. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére megkezdett vagy folytatott építési tevékenység, illetve az építési napló hiánya esetében pedig a hatóság az építményérték 3 százalékának megfelelő minimális bírságot állapíthat meg.
A kiszabható építésfelügyeleti bírság tételeket a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet új 1. számú melléklete tartalmazza. Ebből a mellékletből nagyon pontosan és precízen meg lehet határozni az egyes cselekményekhez kapcsolódó bírság összegeket, és azt, hogy ki lesz a bírság alanya. A jogszabályi táblázat áttekinthető, egyértelmű és ráadásul még a cselekmények jogszabályi hivatkozását is tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy az eddig evidensnek tartott építtetői és kivitelezői szankcionálás mellett az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető, sőt, a beruházás-lebonyolító és a kivitelezési dokumentációt készítő tervező is komoly bírságokra számíthat jogszabálysértés esetén.
A bírság alapja is változott, mivel egyes esetekben az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés szerint számított építmény érték, míg más esetekben a készültségi foknak megfelelő számított építmény érték lesz a bírság alapja. Van néhány jogsértő cselekmény, amelyeknél – az építtető, a kivitelező és a kivitelezési tervdokumentációt készítő tervező részére – kiszabható bírság összege csak attól függ, hogy az érintett épület 30 millió Ft alatti vagy feletti építményértékű.

A bírság mértéke a fentiek szerint megállapított bírságösszeg
b)    150%-a
–    a műemléki vagy a helyi védelem alatt álló építményen végzett építési tevékenység esetében,
–    védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen épített építmény, illetve végzett építési tevékenység esetében;
c)    50%-a építmény bontása esetében.

A bírság 150 %-át fizeti meg az is, akit 3 éven belül, legalább két alkalommal építésfelügyeleti bírsággal sújtott a hatóság [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1-2. §, 1. számú melléklet].

Az Eljárási kódex kimondja, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott határozat (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal ellátott, lepecsételt építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltakkal együtt érvényes. Az építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet.
Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély megadása (bejelentés tudomásul vétele) esetén – ha a határozat (bejelentés tudomásul vétele) jogerős és végrehajtható – az engedélyezésre benyújtott dokumentáció (telekalakítási terv vagy az ingatlan-nyilvántartási térkép másolat) valamennyi példányának valamennyi tervlapját engedélyezési záradékkal látja el. Ki kell emelnünk, hogy minden tervlapot záradékolni kell.
Az építésügyi hatóság a záradékolt tervek egy példányát irattárba helyezi, egy példányát műszaki nyilvántartásba helyezi, a többi példányát kiadja az építtetőnek (több építtető esetén a döntésen elsőként feltüntetettnek); telekalakítás esetén egy példányát a telekalakítás helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjén keresztül megküldi a telekalakítás helye szerinti települési önkormányzatnak. Műemléki területet érintő építési tevékenység esetén a záradékolt tervek erre a célra rendelkezésre álló egy példányát az építésügyi hatóság a kulturális örökségvédelmi hatóságnak küldi meg. Az építésügyi hatóság az építtető kérelmére az építtető által rendelkezésre bocsátott további példányokat is engedélyezési záradékkal láthat el.