Az Andrássy út a főváros kiemelt fontosságú, védett útvonala, egyben Budapest legreprezentatívabb sugárútja, mely tudatos városépítéssel, rendezéssel készült, épületei zömükben is kiemelkedő értékűek, védettek. Az Andrássy 9. ingatlan a sugárút belső részén helyezkedik el, a város centrumához legközelebb eső belvárosi területen. Megközelíthetősége személykocsival és közforgalmi járművel egyaránt rendkívül kedvező. A parkolási lehetőségek korlátozottak. Ez az adottsága azonban nem kedvezőtlenebb, mint e terület más épületeinek esetében. Összegezve az ingatlan elhelyezkedése, forgalmi viszonyai egyaránt kiemelkedően jónak értékelhető.
Az épület 1889-ben Kallina Mór tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült az Andrássy út egy saroktelkén. A teljesen alápincézett épület négyszintes, középudvar köré rendezett négy szárnnyal, egy főbejárattal az Andrássy út felé és egy gazdasági bejárattal a Káldy utca felé. Egykor lakóépület volt, földszintjén üzletekkel. Az épületszárnyak az utca felé kétmenetesek, a belső szárnyak egymenetesek, hosszfalas rendszerűek. Két lépcsőháza harántépült. A hátsó szárnyakban már eredetileg is készült egy mezzanine szint, szilárd födémekkel, míg a Káldy utcai oldalon később faszerkezettel hasonló megoldás épült. Az emeleti szintek lényegében azonos elrendezéssel készültek, azonban az utólagos átalakítások, megosztások miatt – az I. Emelet egy részének kivételével – ez már alig ismerhető fel. Az épület alacsony hajlásszögű nyereg- ill. Félnyeregtetővel fedett. A háborúban felső szintjei súlyos sérüléseket szenvedtek, helyreállítása néhol gyenge minőségben készült, ezért rejtett hibákat is feltételezhetünk.
Az épület a kor építési technikájának megfelelő szerkezetekkel, igen jó minőségben készült. A függőleges teherhordó szerkezetek téglafalazatú főfalak, falazott sávalapokon. A falak fokozatosan felfelé csökkenő méretekkel készültek. A vízszintes teherhordó szerkezetek a pince feletti födém szegmens, falazott dongaboltozat, a közbenső födémek un. poroszsüveg boltozatok (az acélgerendák közt falazott tégla boltozat). A zárófödém eredetileg fa, csapos gerendafödém volt, de a háborúban elpusztult szakaszokon ÉTI gerendás, vagy tálcás szilárd födémek épültek. A külső oldalon az előző átalakításnál az eredeti nyílászárókat állították helyre, jelen átalakítás ezeket nem érinti.
Az épület a jelenlegi formáját az 1992-94-es átalakítás során nyerte el az ING Bank és az NN Biztosító megbízásából. Az épületen jelentős felújítás és bővítés történt; egy bérlő által használt és üzemeltetett ingatlanná vált annak minden előnyével és hátrányával. Az átalakítás után a műemlék irodaházként és bankként üzemelt.
A felújítás és a bővítés során az alábbi jelentősebb beavatkozások történtek:
-A műemléki területek szakszerű felújítása
-A belső udvar pince feletti födémének elbontása
-A pince szinti rész egyes boltozatos födémszakaszainak elbontása illetve kicserélése új acélgerendás, kis vastagságú vasbeton szerkezetű födémre
-Félemeleti galériák elbontása illetve kicserélése acélgerendás, kis vastagságú vasbeton szerkezetű födémre
-A nagyobb fesztávolságú acélgerendás födémeket monolit vasbeton szerkezettel megerősítették
-A nagysúlyú feltöltéseket eltávolították a födémekről és könnyű anyagokkal helyettesítették
-A zárófödémet eltávolították, és új, kisebb önsúlyú födém készült a helyén
-A tetőtérben új félszint és galéria készült
-A tetőtérben melegen hengerelt acél profilokra ültetett, ragasztott fa tartószerkezetű tárgyaló, a “bálna” készült
-Vasbeton kísérő szerkezetekkel új felvonókat építettek be
-A belső udvar edzett üveg-bordákon nyugvó üvegtető lefedést kapott
-Felújították és átalakították az épület gépészeti és elektromos hálózatait
-Új gépészeti berendezések és gépek kerültek a 4. emeletre ill a hátsó húzottkarú lépcső melletti, feletti gépészeti toronyba a tetőtérbe
-Az egész épületen belül kiépítették a sprinkler, a tűzjelző a tüzivíz és tűzcsap valamint irányfény hálózatot illetve füstjelzőket építettek be
-Az átrium üvegtetőjébe a tűzjelzőre hálózatra kötött automata füstelvezető felülvilágítók kerültek
A bővítés után jó pár évvel immár a két épület is kicsinek bizonyult, ezért a tulajdonos kiköltözött az ingatlanból, ami évek óta üresen áll. A jelenlegi irodapiaci kereslet és kínálat alapján az épületet nem lehetett egy bérlőnek kiadni. A tulajdonos az épületet a közeljövőben több bérlő által használt bérirodaházzá kívánja átalakítani, majd üzemeltetni.
A pincei, földszinti és félemeleti területeken rendeltetésmódosítást terveznek, a meglévő irodai, banki funkciók helyett a tervek szerint elegáns ruházati üzlet, kávézó illetve az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló helyiségek kerülnek kialakításra.
Az 1-3. emeleti irodaterek szinte változatlanul, szintenként kiadhatóan üzemelnek tovább.