A telek a Rézmálon, a Fillér utcáról nyíló kelet – nyugati irányú Lorántffy Zsuzsanna utca északi, emelkedő oldalán fekszik. Az utcában a gimnázium miatt időszakosan nagy forgalom alakul ki, egyébként csendes környék. Mivel a domborzat a Széll Kálmán tér felé erősen ellejt, az épület felső szintjeiről kitűnő kilátás nyílik a Dunára és Várra. A környéken mindenféle korú és állagú épületek megtalálhatóak, a háború előtti villától a kilencvenes évek elejei társasházig. A megállapodott beépítés – jellemzően P+FSZ+1-2 EM+ valamilyen tetőfelépítmény, beépített magastető. A környező teleken álló növényzet már koros, terebélyes.
A meglévő védett épület 1923-ban épült, a környékre nem jellemző neoreneszánsz stílusjegyekkel. Az egykori nagyméretű telkét idővel tovább osztották, de a megmaradt terület ma nagynak számít. Ebből fakadólag a jelenleg ötlakásos társasházként funkcionáló villa a telek jobb oldalán részben a hátsókertben áll. Eredetileg egy lakásos épület érdekessége az utcáról látható nyolc oszlopos tornác mellett, az üvegtetővel fedett központi tér, mely képtár és szobor galériaként működött. A részben háromszintes épület földszintjén eredetileg az utcai oldalon nappali terek, emeletén hálószobák, a földszint hátsó részén és a pincében kiszolgáló terek és a személyzet lakása voltak. A kilencvenes években a bal oldali hátsó rész kétszintesre építették át illetve toldották meg, így az épület elvesztette egykori szimmetrikus tömegét. A toldalék illeszkedése, megjelenése sajnos nem méltó az eredeti épülethez illetve a jobb oldali hátsó rész állaga az elhanyagoltsága miatt leromlott.
Jelenleg a utcai rész földszintje lakott, a belső tereket az épület értékei kiemelve, értően újították fel. A tervezési feladat kettős részben további terek felújítása illetve az eredeti épület és a hozzáépítések viszonyának rendezése. Ennek gazdasági alapját a hasznos terület bővítése adja. A tudományos dokumentációval egyetértve a tetőtér beépítése az egyik lehetséges irány illetve a rossz állapotú bal hátsó rész az ún. cselédlakás átépítése. Funkcionálisan az öt lakás határainak az épület rendszeréhez igazítása, megközelítésének kialakítása is szükséges a korszerű működéhez. Az egyeztetéseket indító vázlattervben a következő beavatkozásokat javasoltam:
– tetőtér beépítése a gerinc 50 cm-es emelésével illetve az alatta lévő fafödém cseréjével. Egyedileg egybegyártott tetősík ablakok készülnek, amiknek az alsó két méteres része nyílik.
– minden szintet összekötő liftes lépcsőház kialakítása – kérés szerint lehetőleg az eredeti térszerkezet megtartásával – a tudományos dokumentáció szerint és szerintem sem tartható meg az eredeti, rendkívül szabdalt és húzott falépcső
– az eredeti épület és bővítés viszonyának rendezése – jobb oldalon a kétszintes tömeg alatti homlokzati elemek időközben hátrább másolódtak így célszerűnek tűnik a tető hátra nyújtásával egy erőteljes vágást kialakítani és a hátsó részeket mai módon kezelve rendezni a két rész viszonyát. A toldalék rész magastetőjének bontásával a főpárkány körben láthatóvá válik, mint eredeti állapotában volt. Mivel ezen épületrész áll a hátsókertben, a tető bontásán kívül, más külső beavatkozásra nincs lehetőségünk. A lapostetőkön a kerületi szabályozás miatt zöldtetőt kell kialakítani.
– a bal oldalon eleve furcsa volt, hogy az impozáns főbejárat a földszintes cselédlakás tömegébe esett, a másik oldali megoldással itt is hasonló reláció alakítható ki
Az egyeztetések során az eredeti és az új rész csatlakozásánál 90 cm széles, visszaugratott, sötét, lapostetőre is felforduló elválasztó sáv kialakítása mellett döntöttünk. Az új részen sötét nagytáblás, szerelt homlokzatburkolatot kért az értékvédelem. Az eredeti részen sötétbordó vakolat lehetett, sárgás-rózsaszínes kőhatású beton oszlopokkal, kő lábazattal. A főpárkány fa konzolai patinazöldek lehettek, a mögöttük és fölöttük lévő vakolt felületről és a kis konzolokról nincs információ, talán a kőhatású elemek sárgás-rózsaszínes színvilága köszönt vissza. A nyílászárók a fotók alapján valamilyen törtfehér színűek voltak, a felújított lakás halványszürke nyílászárói nyilván maradnak, így azokhoz kellene igazodni. A cserépfedés jelenleg hornyolt egyenes vágású és íves elemek, különböző színű keveréke, ezek közül valamelyik kapható típus kerülne vissza, színe sötét kerámia.
A bal hátsó terasz az eredeti terveken nem szerepel (hátul középen volt, amit a bővítéskor elépítettek), baluszteres mellvédje aránytalan, tagozatai túlzóak, szerintem a bővítéskor készült, rossz állapota és tetemes felújítási költsége miatt bontásra javaslom.
Következő ütemben jobb oldali telekrészen, mivel a telekmértet lehetővé teszi, új épület épülhet, pinceszinti garázsokkal, így a szgk. parkolás a valóságban is megoldható lesz. Az összeköttetést a meglévő épület pinceszintjéről tervezzük, így a jelenlegi padlósíkot kissé lesüllyesztenénk, hogy járható belmagasság alakuljon ki. Közös közlekedő területről nyíló lakásonkénti tárolókat alakítunk ki.