Budapest hegyes nyugati és a sík keleti részét a Duna választja el. A budai rész középpontjában a történelmi királyi vár magasodik a folyó fölé. A tervezett épület a Duna Vár alatti szakaszától öt percnyi kellemes séta távolságra áll, a Kálvin téren, a pesti legbelső körút (Kiskörút) és az egyik fontos közlekedési ütőér, az Üllői (sugár)út metszéspontjában. A tér a valamikori pesti városfal, amely a Kiskörút mentén állt, Kecskeméti kapuja előtti vásártér volt. A várfal 1830 körüli elbontása teret nyitott a város fejlődése előtt így a Reformkor és a Kiegyezés utáni konjunktúra megalkotta a tér és szűkebb környezete ma is látható kereteit. Az épület olyan híres épületek mellet fog állni mint a Nemzeti Múzeum, a Kálvin téri templom, mely a Református Egyház budapesti főtemploma vagy a pompás egykori Wenckheim palota a mai Szabó Ervin Könyvtár épülete. A kilencvenes évek építő, felújító szele elérte a Kálvin teret is a környező épületek jobb állapotba kerültek és a KC11 és a még üresen álló 12-13 számú telek együttes beépülésével a város fontos pontja lesz. Ehhez járulnak a meglévő jó közlekedési (a Ferihegyi repülőtér az Üllői úton keresztül közelíthető meg) és tömegközlekedési (az M3-as és az épülő M4-es metrók) kapcsolatok.
A városszerkezeti probléma alapvetően az, hogy a Kálvin tér, egykor Széna tér, mint városkapu előtti térség külső konkáv térfala, (melyből a külső városrészek illetve települések felé a sugárutak szétfutnak) és a Múzeumkert historizálóan szabályos kvadratikus tere eleve kissé egymásba metsződött. Fokozta a problémát, hogy a háború alatt elpusztult két saroképület hiánya miatt a forgalmi szükségszerűség „elrágta” ezen telkeket, főleg a 12-13. számút. Az az építészeti véleményünk, hogy e három foghíj telket úgy kellene visszaépíteni, hogy a térfal ezen szakasza
– újra fölvegye konkáv formáját, és
– egyben a két említettem térség között határozott csuklópontot képezzen.
A konkáv térfal kialakításának a 12-13 telek formája ellenszegülni látszik, mivel a forgalmi nyomvonal határozott íves lekerekítése miatt az eddig kialakult szabályozási vonalak és épület (kon)figurációk konvex jellegűek. Mindezekre tekintettel az a javallatunk, hogy az Üllői út és a Múzeum utca közti térfal szakaszt, (mely egyébként 3 telek)
– három nagyméretű, tompán csillogó üveghasáb képezze. 13-12-11 tömb,
– melyek speciális formájuknál fogva
– egy konkáv térplasztikai egységet alkothatnak.
Az épület két út közé ékelődve a tér felé nyílva áll, csak egyik oldalával kapcsolódik a szomszédos épülethez, földszintjét és galériáját (~350m2) az irodaházhoz kapcsoltan, illetve teljesen külön is (mivel az irodaház felsőbb szintjeinek külön bejárata is van) is lehet működtetni. A Kálvin tér központi fekvése különösen kedvez, bármilyen funkciójú (például bankfiók) ügyfélforgalmi tér kialakításának. Az épület 2-8. emeletei egyben (~2000m2), szintekre bontva (~270m2) vagy akár minimális irodaegységenként (~14m2) is bérbe adhatóak. A tetőépítmény (~150m2) egyben tartva alkalmas előadóteremnek is, de bérbe adható irodának egyben vagy részekre bontva. Az épület könnyed üveg homlokzati kialakítása a felsőbb szinteken kialakuló impozáns látványt szolgálja. A fenséges fekvésű világváros reprezentatív pontjai felé nyit. Az épület egy szintnyi pincéje az épületet működtető berendezéseket rejti, illetve lehetőséget ad egy trezor tér kialakítására. Az ötödik emelet közlekedőterei a szomszédos épület tetőterében kialakított irodaterekhez (~840 m2) kapcsolódnak. Virág Csaba