Az un. „Császárfürdő” maradékaként a BIK területén fönnmaradt Hild udvar Veli Bej fürdője és egy új kórházépület rekonstrukciója, és „turisztikai” hasznosítása révén, – egy közbeszerzési pályázat nyerteseként komplex tervet készítettünk ezen épületegyüttes fölújítására. Az épület-együttes célja egy, a budai Duna-part hővíz-forrásaira épülő termál gyógy-kórház létesítése, melyben a jómódú betegek luxus színvonalú gyógyítása mellett, úgy ahogyan az egykori donátor: Marcibányi megszabta: a szegény betegeket ingyen gyógyítanák.
Ezen komplexum központja, meghatározó eleme, a jelenleg egy pincei gödörbe beszorított Veli Bej fürdője lenne, Budapest valószínűen legszebb török fürdője.
Tervünk lényege, hogy e fantasztikus műemléket kiszabadítsuk jelen alárendelt helyzetéből és valóban a Császár-fürdő (maradék) épületegyüttese meghatározó elemévé tegyük:
1. A Hild-féle szárnyat szeretnénk kiváltani, és az épületet egy üveg vitrinbe helyezve, saját hajdani terepszintjén helyreállítani. (Hild József ui egyszerűen ráépítette saját házát a Veli Bej fürdő egy részére az építészek néha nagyralátóak, pld. Hausmann lebontotta az Anjouk és Mátyás király palotáját saját barokk ötletét megvalósítandó, stb.)
2. A jelen új (építész: Kiss Albert féle) épületszárny dunai szárnya alatt, egy nagyszabású üveg előcsarnokot javasolunk megvalósítani, melynek a baloldali, török fürdővel szembeni szárnya egy kávézó – cukrászda lenne, lelátva a török fürdő üveg kerengőjébe. Ezen át lehetne megközelíteni a fürdő új öltözőblokkját és magát a fürdőt is mint KÖZFÜRDŐT
1. A foyer jobboldali szárnya lenne a kórházi betegfelvételi része, várakozóval, diszpécser pulttal, mentőbejárattal.
2. Az említettem kerengő egyébként a fürdő „betegeinek”, élvezőinek pihenője lenne, kapcsolatban az előcsarnoki kávézó – cukrászdával ,kis bárral, üdítőket kiszolgáló pulttal, melyet a közfürdő és a kórház közönsége is egyaránt használhatna.
3. Fontos, hogy mindkét közönség megfelelő megegyezés esetén átjárhatna a régi Császár-fürdő hideg medencéibe is (jelenleg Komjádi uszoda)..
Tervünk lényege tehát, hogy a hajdani török fürdőt a nagyközönség és a BIK betegei részére egyaránt használhatóvá téve visszaállítsuk annak budai Duna-parti szerepét, hangulatát.
Szeretnénk a Margit-hídtól a Komjádi uszodáig egy hangulatos GYÓGYSÉTÁNYT létesíteni, melynek egyik színpompás és kedvelt eleme lenne a valóban páratlan török emlék és környezete.
Szeretnénk, ha a Császár-fürdő helyén lévő 5 lefojtott eredeti gyógyvizű kút megnyittatnék, (és nem a Margit-szigetről, meg a Lukács-fürdőből ellátottan működne a gyógyvize), hanem saját kútjai működtetnék.
Javasoljuk, hogy a Gül Baba Türbéjét látogatók, (- mely a muzulmánok legészakibb zarándokhelye, -) is részesei lehetnének e fürdő használóinak, hogy rituális zarándokútjuk végén megmártózhatnának egy igazi török fürdő vizében. . .
A. Török fürdő: Veli bej fürdője és környezete:
A1. A fürdőépületet ki kell szabadítani a Hild-féle épületből, amely a déli donga, ill. kupolasorra támaszkodik és ki kell bontani az ide beépített födémet, megszüntetve az egyébként sem működő súlyfürdőket.
A2. Az egész épület körül a feltöltött talajt el kell távolítani, hogy a fürdő az eredeti, török-kori talajsíkon álljon. Feltehetően itt meg fogjuk találni az eredeti burkolatot, vagy annak részeit, mely kiegészítve az un. „kerengő” rész új padlóját képezheti.
A3. Az épület körül kívül az új légcsatornák részére nagyméretű padlócsatorna létesítendő, mely a falakban már kialakított felszálló aknákon éri el a belső teret.
A4. Ezután következhet az így kiszabadított épület részletes külső felkutatása, és annak eldöntése, hogy mely nyílások és burkolatrészek kerüljenek megtartásra, ill. bemutatásra.
Ha a kutatás és a műemléki szempontok megengedik, célszerű lenne a jelenlegi nyugati főbejárattal szemben egy hasonló keleti kijáratot is létesíteni funkcionális okokból. Így ti. a kerengő pihenő és relaxáló tere a közönség számára jól megközelíthető lenne.
A5. A tetőhéjalás ellenőrzése, ill. helyreállítása.
A6. A belső falkutatások fenti munkákkal párhuzamosan megkezdhetők. A várható fejlemények:
6.1. Az oldalfalakról a kőburkolatokat el kell távolítani. (Ez a jó minőségű kőanyag újra felhasználható sz épület valamely részén).
6.2. Műemléki szempontból dönteni kell, hogy mely nyílások tartandók meg, illetve állítandók helyre.
6.3. Nagy valószínűséggel a falazatokban elő fog kerülni a korabeli vízvezeték és a csorgó-kutak márvány ládái. Ezeket helyre kell állítani és működésbe hozni.
6.4. Helyre kell állítani a 4-5 cm vastag eredeti kőzúzalékos vakolatot, lefejtve róla az utólagos rétegeket.
6.5. A légbefúvó – légbeszívó nyílásokat így kell majd kialakítani, hogy az eredeti architektúrát ne zavarja. (Speciális rejtett részek, stb.)
A7. A kupola viszonylag könnyen kezelhető, az alsó két lyuksor továbbra is légbefúvóul szolgál. Ellenőrizni kell a bevilágító lyukak üvegezését, ha lehet helyreállítani az eredeti harang-alakú üveg bevilágítókat.
A8. Komoly kérdés a padlózat helyreállítása,
8.1. Föltehetőleg az egész padlózat felbontandó. Remélhetően a központi medence facölöp alapozása nem sérült meg, ez tartja ui. a vízzel telt medence súlyát.
8.2. A sarkokban 4 db. kismedencét (kurna) kívánunk létesíteni, lehetőleg maximális vízfelülettel és különböző vízhőfokokkal. A fürdő gazdaságos kihasználhatósága szempontjából ui. fontos, hogy kb. 50 fő egyidejű használata biztosítva legyen. Így e cél akár a műemléki szempontok kismértékű megsértése ellenére is elérendő lenne.
8.3. A dongákkal lefedett oldalhajókban megvalósíthatónak tartjuk a fürdő eredeti kb. 15-20 cm-rel megemelt dobogószerű kiképzését, szélén a vízgyűjtő vályúval: e padkára folyik ui. a fali csobogókból a forró víz, és e vízfilm fűti a helyiséget. Az eredeti használat szerint a fürdővendégek e padkán feküdtek, hideg vízzel hűsítve felső testüket. Jelen helyzetben e padkákra fekvőszékek is helyezhetők volnának, és a fürdőzők részére emelt sarkú facipőket kellene biztosítani a vízben való „tocsogás” céljára.
8.4. Fentiek következtében a teljes padlóburkolat újra készítendő, műemlékesek által meghatározandó anyagokkal.
8.4. Ugyanezen megoldás vonatkozik a részben eredeti dongával lefedett előtérre is!
8.5. Itt is szeretnénk helyreállítani az említettem csorgó-kutas padkás felületet: ez egy előfürdő valójában. Másrészt a gyógymedencék alá, – a technikai lehetőségek függvényében, – szeretnénk a szaunákat elhelyezni, melynek az a következménye, hogy az előtérből nyílások létesülhessenek a szaunák, zuhanyozók felé.
Ez elvileg lehetséges, mert a falon több ajtónyílás volt eleve is, de ebben a stádiumban nem tudjuk hogy hol? Majd a falkutatás választ ad!
A9. A fürdő alapozása: a gyér talajfeltárások szerint a fürdő értelemszerűen facölöpökön állt, melyek 80 %-a jó állapotú, 20 %-a elkorhadt. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az elkorhadtak száma igen kevés: tehát az alapozás kis munkával (és költséggel) fönntartható.
Ezt a föltárás fogja megmutatni. (lásd statikai terveket)
A10. A Hild-ház kiváltása viszonylag könnyen megoldható, mert a fürdő eredetihez hasonló pontjaira rá lehet támaszkodni. (lásd statikai terveket).
B. A „Kerengő”
A török fürdő kiásása nyomán körülötte egy 2,80 – 6,00 m széles térség keletkezik, mely a fürdőt használók relaxációs és utókezelő tere: mint funkció, építészetileg viszont e tér egy üvegbordás – üvegfedéssel lefedett hatalmas vitrin, mely méltóképpen befogadja és védi, de egyben láthatóvá is teszi Veli bej fürdőjét.
Az üvegtető síkja 25 cm-rel a fürdő főpárkánya és 15 cm-rel a kupolák párkánya közé esik. Anyaga: a benapozott részeken napvédő (raszteres) biztonsági üveg, az árnyékos részeken illetve a Hild épület alatt biztonsági üveg.
E „kerengő” természetesen klimatizált, megfelelő csorgó-kutakkal, heverő-székekkel, masszázs sátrakkal ellátott kellemes térség, melyből föl lehet menni a kávézó galériára, de mozgáskorlátozottak részére szintbeli kiszolgálás is megoldható
Padlózata vagy az eredeti törökkori padlót kiegészítő mészkő lapburkolat, vagy egy mai antikolt nagytáblás kerámia burkolat, ha az előbbi nem állítható helyre.
C. A földszinti előcsarnok, illetve a fogadórészek kialakítása.
C1. A kórház-szárny teljes Árpád fejedelem, illetve Duna-parti keresztszárnyán a jelenlegi elavult faszerkezetű üvegfalak kibontásával egy teljes osztás nélküli függélyes üvegbordás hőszigetelő üvegfal készülne, mely magába foglalná a jelenlegi WC – ruhatár szerviz-blokkot is, kissé visszalépve az épületrész emeleti homlokzatsíkjaitól.
C2. Így e térség lényegében hármas funkciót nyer:
– a baloldali rész a török (köz)fürdő bejárati tere és nyilvános kávézó,
– a középső rész a kórház és a közfürdői öltöző bejárati tere. (itt ideiglenesen a két funkció térben, – de időben nem – kereszteződik)
– a jobboldali tágasabb térség pedig a mentőbejárat és a kórház betegfelvételi részlege.
C3. A padlóburkolat kérdése bekerülési költségkérdés: igénytelen módon a jelenlegi kőpadló kiegészítve javítható, igényes módon új kőpadló, vagy linoleum padló létesíthető.
C4. A vasbeton pillérek, falburkolatok természetesen felújítandók, nemes kőből, illetve faburkolattal.
C5. Az előcsarnoki födém teljes igényes álmennyezettel lesz ellátva, indirekt álmennyezetbe süllyesztett világítással. A teljes tér klimatizált. Klímagépház a fölötte lévő gépészeti szinten.
C6. A török kávézó két részre osztott, szabad vonalvezetésű vizuális elhatárolással:
6.1. a belső rész recepció, információ és bárpulttal ellátott elegáns kávézó, a kerengő felől kávézó és drinkbár.
6.2. A lépcsőházi rész szerviz-magja, az előcsarnok WC csoportja és a bárpult szerviz része.
6.3. A betegfelvételi rész a betegek várakozó helye és a felvételi iroda.
D. Az öltöző-traktus
A kórház jelenlegi földszintjén (terveken: 0,00 m szint) a nőgyógyászati és egyéb kezelő helyiségek helyén és a jelenlegi kórházi gyógymedencék öltözőinek kismérvű csökkentésével kialakítható lenne a török fürdő közönségöltözője és masszázs helyiségei.
A bejárat a C. pontban jelzett kórházi közlekedőből nyílik. Itt helyezkedik el a török fürdő pénztára, egy butik és az öltözőrendszer beléptető szerkezete.
Ezután következik az öltözőrendszer, majd 4 db masszázs helyiség. A válaszfalak, burkolatok, vízösszefolyók előírás szerintiek. Az öltözők egy keresztfolyosóra vezetnek ki, melyen balra haladva lépcsőn és liften le lehet ereszkedni a kerengőbe, jobbra pedig beléptető-rendszeren átjárás nyílik a Komjádi uszoda felé.
E. Az épületgépészeti helyiségek:
E1. A török fürdő részére a gépegységek az előbbi öltözőtraktus alatt
E2. A török fürdő kupolája és a kerengő légellátására (a mai megoldáshoz hasonló módon) a csatlakozó Hild szárny tetőterében helyezkednek el.
E3. Az előcsarnok részére (mint említettem) a kórházszárny I. emeleti gépészeti szintjén lesznek a klímagépészeti berendezések. Virág Csaba